Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A M. Kir. Curia és a Kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 12. kötet (Budapest, 1902)

KÖTELMI .JOG Kártérítés, adott munka ellátása közben ért fenti balesetből kifolyólag1, az A munkaadó alp. kártérítési kötelezettség-ének megállapításánál is csupán felelőssége annak vizsgálatába kellett bocsátkozni, h. a felp. sérülését, majd munkása bal- mvak.Glását s ennek folytán előállott károsodását nem felp -nek esetéért. valamely hibája okozta-e. A peres felek megegyeznek abban, h. a vasszilánknak a munkás szemébe való pattanása elkerülése czéljáböl vannak ugyan szemvédők és B F., B. I., U. F. tanuk vallomásából megállapítható az is, h. szemvédők az alp. gyárában a felp.-t ért * balesetet megelőzőleg is készletben voltak. Csakhogy ugy az alp. saját és szakértők által bizonyítani kívánt előadása szerint, mint B. F., U. F. szakértő tanuk vallomása szerint is, az eddig rendelkezésre álló szemvédők, míg egyfelől a munkást a munka elvégzésében gátolják, másfelől pedig az által, h. áttüzesednek, a munkás szemét égetik s a munkásra nézve elviselhetlenné válnak, ezek a szemvédők a tűzi munkánál nem alkalmazhatók, tűzi kovácsok nem használhatják és ép azért nem is használják. Ezek szerint, bár ezek a szemvédők a tüzes szilánk és szikrapattanás veszélyeitől közvetlenül a munkásokat megóvni alkalmasak lehetnének ugyan, de használhatóságukat önmaguk zárják ki az által, hogy használatukban szintén a tiizi munkás szemét, tehát testi épségét fenyegető veszély rejlik, tehát éppen ugy veszélylyel jár, mint a vasnak azok használata nélkül való ipari feldolgozása. Ehhez képest azért, h. egyéb, a tűzi munka végzése mellett is használható óvó-eszköz hiányában, a tűzi kovácsok által nem használható és nem is használt szemvédőt a felp. a baleset mtörténtekor nem alkalmazta; ebből, még ha bizonyítva lenne is, h. az időben az alp. gyárában készleten tartott szemvédők létezéséről a felp. tudomással bírt s h. ilyet kérhetett volna, de nem kért: a felp.-nek a baleset és ebből folyólag károsodása előállásában saját hibáját megállapítani akként, h. alp. kártérítési kötelezettségétől mentesüljön, nem lehet. A szakértők véleményéből kiderül az is, h. oly súlyos természetű sérüléseknél, mint a milyet a felp. bal szemére szenvedett, a legtöbb esetben a kellő időben végzett orvosi beavatkozás sem akadályozhatja meg a látóképesség teljes elvesztését; következéskép a mvakulás és abból eredő károsodásnál az sem róható fel a felp. hibájául, h. a sérülés után még két napig munkában állott s még ha való lenne is az, h. sérült szemét csak a sérülést követő harmadik napon vétette szakszerű orvosi gyógykezelés alá. Ezek szerint tehát oly adat, a melynek alapján megállapítható lenne, h. a felp. sérülését, majd mvakulását saját hibája okozta volna, fenn nem forogván : az alp.-nek a felp.-t ért balesetből felelősségét és kártérítési kötelezettségét meg kellett állapítani. A felp. károsodása pedig abban áll stb. (901. ápr. 1. 26;998.) — Bpesti tábla : B. F., B. I. és U. F. tanuk vallomásai alapján az, h. az alp. gyártelepén munkások rendelkezésére állott szemvédők a tüzes munkánál alkalmazhatók nem volnának, meg nem állapitható, mert a tanuk előadása szerint a munkások ezen szemvédőket rendszerint csak abból az okból nem alkalmazzák, mivel azoknak