Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

65 végrehajtási jogot, az árverés e jutalékra, a földhitelintézet beleegyezése nélkül, el nem rendelhető. II. 491, m. 5661. 8. sz. Az osztrák-magyar monarchia másik államában levő tőzsdebiróság marasztaló Ítélete alapján ugyanazon állam rendes biróságának végrehajtás foganatosítása iránt, a hazai bírósághoz intézett megkeresése következtében, ha az az iránti teljesítmény nem ütközik hazai tiltó törvénybe, a megkeresett hazai bíróság által az 1881 : LX. t.-cz. 4. §-ához képest a végrehajtás elrendelendő. II. 409, m. 5003. 9. sz. Az 1868 : LIV. t.-cz. 580. §-ában említett illető „birtokbiróság" alatt, az 1868 : LIV. t.-cz. 37. §-ában kijelölt birtokbiróság értendő.1) II. 337, m. 2256. 10. sz. Az adós tulajdonát képező ingatlanok haszonélvezetére (függő termésére és bérjövedelmére stb.) a hitelező részéről kért biztosítási végrehajtás elrendelhető és az a zálogjog előjegyzésével kapcsolatosan a haszonélvezetnek (függő termésnek és bérjövedelemnek stb.) zár alá vételével foganatosítható. II. 483, m. 5604. 2. Büntető ügy éhben. 1. sz. A járásbíróság által a BTK. 161. §-a alá eső becsületsértés vétségében bűnösnek ítélt, de a BTK. 275. §-a alapján büntetés alól felmentett, azonban a kir. törvényszék mint másodbiróság által 200 forinton alóli pénzbüntetésre ítélt vádlottnak a másodbirósági ítélet ellen az 1883: VI. t.-cz. 2. §. 1. pontja szerint afelebbezósi joga nincs.2) III. 2192, m. 11997. 2. sz. A kizárólagosan a sértett fél indítványa folytán üldözendő vétségek és kihágások miatt a kir. járásbíróságok előtt folyamatba tett ama bűnvádi ügyekben, melyekben az 1883. évi VI. t.-cz. 1. szakasza szerint a másodfokú bíráskodást a törvényszékek gyakorolják, az ügyésznek felebbezósi joga nincs.3) III. 2144, m. 12948. 3. sz. A meghatározott órára megidézett, de ezen órára meg nem jelent magánvádló elmaradása esetén a kir. járásbiró a magánvádló meg nem jelenése alapján azonnal nem hozhat határozatot, hanem tartozik a magánvádló esetleges jelentkezését a kitűzött órán tul még két óráig megvárni.*) III. 2013, m. 11805. 4. sz. Ha a kellően megidózettt magánvádló a tárgyalásra meg nem jelent, a vádlott a vád alól itéletileg mentendő fel.4) III. 2023, m. 11815. !) Hatályát vesztette az 1894 : XVI. t.-cz. 2) V. ö. fönn a marosvásárhelyi táblának 3. sz. büntető határozatát. 3) E határozat hatályát vesztette a kir. Curiának I. sz. büntetőjogi döntvénye folytán. L. még a budapesti tábla 1. sz. büntető döntvényét. *) Hatályát vesztette az 1896 : XXXIII. t.-cz. életbelépésével. Márkus: Tárgymutató az I—XI. kötethez. 5