Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

41 5. sz. Az adótörvények és szabályok elleni kihágások büntethetőségének az 1883. évi XLV. t.-cz. li'3. §-ában meghatározott elévülését a pénzügyi hatóság részéről a kihágás elkövetője vagy részese ellen intézett vizsgálati cselekmény is megszakítja.1) 2. Debreczeni Jcir. Ítélőtábla. 1. sz. Az, a ki az 1890 : XXXVI. t.-cz. 6. §-a ellenére, égetett szeszes folyadékot saját számára, nyilt helyre, más beszedési körzetből, az italmérési adó beszedésére jogositottnak engedélye nélkül bármily (tehát akár 100 litert tevő, akár azon alul levő, vagy azt meghaladó) mennyiségben bevisz, a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett adó 10 — 20-szoros összegéig terjedhető és 25 forintnál nem csekélyebb pénzbüntetéssel büntetendő.2) 2. sz. A kir. ügyész önállóan nem érvényesítheti a kir. Ítélőtáblához való felebbvitelt a kir. törvényszéknek, mint az 1883 : VI. t.-cz. szerint másodfokú bíróságnak ítélete ellen ama vétségek és kihágások eseteiben, melyek csak a sértett fél indítványára üldözhetők.3) V. 2220, m. 11954. 3. sz. A jogtalan elsajátítás vétségével kapcsolatos orgazdaság vétsége esetében az elsőfokban való bíráskodás a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartozónak nyilvánittatik.4) V. 2165, m. V. 11549. 4. sz. Az 1874 : XXXIV. t.-cz. 39. §-ában meghatározott és az 1880. XXXVII. t.-cz. 5. §-ában kihágásnak minősített zugirászat által elkövetett cselekményre az 1874 : XXXIV. t.-cz. 39. §. első bekezdése alapján pénzben kiszabott büntetés pénzbüntetésnek tekintendő, ez azonban behajthatlanság esetében szabadságvesztésre át nem változtatható. XI. 18046.5) 3. Győri Jcir. Ítélőtábla. 1. sz. A győri kir. ítélőtábla kimondja, hogy a hozzá mint harmadbirósághoz utalt és kizárólag a sértettfél indítványa folytán üldözendő vétségek és kihágások miatt folyamatban levő eljárásban a kir. ügyésznek önálló felebbezósi joga nincs.6) V. 2219. m. V. 11953. J) V. ö. alább a kassai táblának 3. sz. ellentétes döntvényét ós fönn a kir. Curiának ennek folytán hozott III. sz. büntetőjogi döntvényét, mely mindkét táblai döntvényt pótolja. 2) V. ö. alább a kassai 3. sz., a kolozsvári 1. sz., a nagyváradi 2. sz., a pécsi 1. sz. és a temesvári 1. sz. ellentétes döntvényeket és a kir. Curiának ennek következtében hozott — a táblai döntvényeket pótló — II. sz. büntetőjogi döntvényét. L. még alább a győri tábla 2. sz. döntvényét. 3) E döntvényt pótolja a kir. Curiának I. sz. büntetőjogi döntvénye. V. ö. fönn a budapesti tábla 1. sz. döntvényét és jegyzetét. 4) V. ö. fönn a budapesti tábla 2. sz. és alább a marosvásárhelyi tábla 2. sz. döntvényt. V. ö. 1897 : XXXIV. t.-cz. 17., 18. §§. 5) V. ö. fönn a budapesti 1. sz. és alább a marosvásárhelyi 1. sz. ellentétes táblai döntvényt és a kir. Curiának ennek következtében hozott — a táblai döntvényeket pótló — I. sz. büntetőjogi döntvényét. L. még fönn a debreczeni tábla 2. sz. döntvényét. 6) V. ö. a budapesti tábla 3. sz. döntvényét fönn a 40. lapon.