Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

19 az ez iránt vizsgálati befejezésének bevárása ; hanem a már bevégzett vizsgálat esetében, különösen, ha ennek tárgyát az utóbb felmerültnél súlyosabb büntetendő cselekmény képezi, a végtárgyalás elrendelhető : azon a cselekményt minősitő, a vádlott bűnösségét és büntetését is meghatározó itőlet is hozandó ; fenhagyatván az egyes cselekményekre külön itóletekben megállapított szabadságvesztés-büntetéseknek a BTK. VIII. fejezetének rendelkezései szerint összbüntetésbe való egybefoglalása azon időre, midőn az utóbbi vádak tárgyát képező cselekményekre vonatkozólag is szabadságvesztés-büntetést megállapító Ítélet hozatott. — Magától értetik, hogy járásbíróság nem hozhat összbüntetést megállapító ítéletet, ha a törvényszék által első fokban hozott ítéletben kiszabott büntetés is foglalandó az összbüntetésbe. II. 565, III. 2057, m. 9024, V. 11847. J) 34. sz. A rabruhával megszökött fogoly, e ruhára vonatkozólag, a mennyiben az eltulajdonítás dolosus volta fenforog, lopást kövei el; dolosusnak tekinthető pedig az eltulajdonítás, ha a szökés előkészületeiből kitűnik, hogy a fogoly szándéka, illetőleg- czélja a ruházatnak jogtalan eltulajdonítására is vala irányozva; mely eset fenn fog forogni például ha bebizonyul, hogy a használatba adott, de rosszabb állapotban levő ruházatát, vagy valamely ruhadarabot, czipőit, fehérneműit stb. közvetlenül megszökése előtt másnak jobb minőségű ruhájával azon czélból cserélte ki, hogy az általa használtaknál jobbakat és értékesebbeket kerítsen hatalmába ós vigyen magával. II. 682, m. V. 40310. 35. sz. A bíróság nincs hivatva a községi hatóság által a községi tisztviselő ellen liatározatilag kimondott bizalmatlanság esetében, az ezen határozat alapjául elfogadott állitások valóságát vagy valótlanságát, akár az indítványozó községi képviselő, akár a határozatot hozott többség valamennyi vagy egyes tagjai ellen becsületsértés vagy rágalmazás czimén emelt vád következtében mindaddig bűnvádi eljárás és ítélet tárgyává tenni, míg azon községi határozat iránt a közigazgatási fels-őbb hatóságok előtt az eljárás folyamatban van és ennélfogva azon ügy nem szűnt meg közigazgatási ügyet képezni II. 641, m. V. 9718. 36. sz. Az esetben, ha a kir. tábla az elsőfokú törvényszéknek vád alá helyezést elrendelő határozatát csupán az ennek alapját képező büntetendő cselekmény minősítésére vonatkozólag változtatta meg, azon kir. táblai határozat ellen további felébb vitelnek nincs helye. III. 1948. m. V. 11729. 2; 37. sz. A testi sértés vétségére vonatkozólag a BTK. 302. §-ának első bekezdésében meghatározott pénzbüntetések — a cselekmény minőségének a 301. §-ban meghatározott voltához képest — a BTK. 302. §-ának második bekezdése esetében is, az itt meghatározott fogházbüntetés mellett, ezzel együtt alkalmazandók. II. 668, m. V. 10056. 38. sz. A választási, különösen a képviselőválasztási jognak a magyar BTK. VIII. fejezetében meghatározott, a magánfél feljelentésére üldözhető valamely bűntett vagy vétség által való megsértése esetében joga van annak, a ki bűnvádi (büntető) eljárás megindítása végett felJ) Ez a döntvény fölöslegessé vált az 1896 : XXX11I. t.-cz. rendelkezései következtében. 2) Hatályát vesztette az 1896 : XXXIII. t -cz. következtében. 9*