Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, Mutatók az 1870-1900. kötetekhez (Budapest, 1901)

3 gyát képezheti, végzése ellen a további felfolyamodás helyt foghat. II. 422, m. III. 5112. 11. sz. A perfeljegyzés csak az 1855. évi deczember 15-iki és 1870. év február 5-iki telekkönyvi rendeletek XIV. fejezete értelmében a bejegyzés érvénytelensége vagy megszűnte okából támasztott kitörlési keresetek alapján rendelhető el. I. 228, m. II. 3183. 12. sz. 1. A járásbíróságok közvégrendeletek felvételére kivétej nélkül jogositvák. — "2. A közvégrendeletek felvételénél a járásbíróságok az 1874 : XXXV. t. czikkben előirt módon kötelesek eljárni, és csak az okirat külalakját illetőleg tartoznak a bíróságokra nézve fennálló szabályokat alkalmazni. II. 161, m. III. 3571. 13. sz. A zálogbaadás napjának megfelelő naptári nap a visszaváltási kereset beadására rendelt záros egy évbe nem számítandó be. — A zálogbaadás a (a zálogszerződés) napjának megfelelő naptári napon beadott kereset nem elkésett a kereseti jog ez esetben az ősiségi rendelet 22. (az erdélyi részeket illetőleg 21—25.) §-a értelmében elenyészetnek nem tekinthető. I. 88, m, I. 421. 14. sz. Bekebelezett követelésnek visszteher melletti átruházása esetében az engedményező az átengedett követelés behajthatóságáért szavatossággal rendszerint nem tartozik. I. 286, m. I. 720. 15. sz. Azon fél, a ki az ujitott perben ügyvéd mulasztása miatt lett pervesztes, ezen ujitott per az ügyvéd mulasztása miatt megujithatja. II. 322, m. III. 4554. 16. sz. Azon sommás eljárás szerint tárgyalt peres ügyekben, melyben a másodbiróság az elsőbiróságnak Ítéletét érdemileg helybenhagyta, a perköltségre nézve azonban megváltoztatta és melyekben az Ítélet érdemleges részére nézve a felebbezés a harmadbirósághoz helyt nem foghat, a perköltségre vonatkozó ítéleti rész ellen felebbezésnek van helye* II. 304. 17. sz. Az 1881 : LX. t.-cz. 192. §-ának a) pontjában foglalt megszorító rendelkezés nem alkalmazható a végrehajtási zálogjoggal bekebelezett tőkekövetelésnek azon, a végrehajtási bekebelezés alapjául szolgált ítéletben, vagy bitói egyezségben avagy közjegyzői okiratban megállapított kamataira, melyek a bekebelezés napjáig lejártak. Ezen kamatok, ha az árverés napjától visszaszámított három évnél régibb időtől fogva vannak is hátra, a bekebelezés sorrendjében sorozandók s elégitendők ki a vételárból. Ellenben a végrehajtási bekebelezés napja után lejárt kamatok az idézett törvény 192. §-a a) pontja rendelkezése alá esnek, tekintet nélkül végrehajtási zálogjog bekebelezésére. II. 475, m. III. 5529. 18. sz. Azon esetben, midőn a volt földesurak és volt úrbéresek között lefolytatott úrbéri rendezési per kövelkeztőben a volt úrbéresek erdőilletősége kiszakasztatott, de a volt úrbéresek közül némelyektől bárki ezeknek erdőilletményeiből annyit szerzett meg, hogy összes ily erdőilletménye száz katasztrális holdat meghalad, az ily szerző ezen * E döntvény a sommás eljárásról szóló 1893 : XVIII. t.-cz. alapján hatályát vesztette. 1*