Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)
72 KÖTELMI JOG. Vaspálya társaság' az 1895. és 1896. években a nógrádvármegyei helyi kártérítési érdekű vasutat megépíttetvén, ezen vasútnak b -gyarmat-szécsékötelezett- nyi szakaszán Szécsénj1- község határában az úgynevezett alsósége- mezőn felp.-ek által P. Á. és nejétől bérelt uradalmi birtokon keresztül folyó Szentlélek-patak vizét, annak azelőtt egyenes irányú folyását megváltoztatva, egy görbületetet képező uj, mederbe vezette s az ezen patakon a görbülésnél átvezetett pályatestre egy rendkívül alacsony szerkezetű vashidat építtetett, a miből azon káros helyzet következett be, h. 1897. márcz. 4. és 5., midőn a bekövetkezett hóolvadás és esőzés folytán a viz a Szenlélek-patakban meggyülemlett, a viz egyrészt a vashid alacsony szerkezete által visszatartva, másrészt az újonnan épített görbe irányú mederben kellő gyorsasággal le nem folyhatván, a Szentlélek patakának ugy a régi, mint a görbe irányú meder gátját átszakította s részben áthágta s a felp.-ek által bérelt.. . földeket elárasztá, eliszapositá s kövekkel behordá a felp.-éknek . . . 2986 frtra becsült kárt okozott ... A perbe vont és perbehívás folytán a védelmet elvállalt alp.-ek . . . tagadták, h. a bekövetkezett károsításért felelősek lehetnének, állítván, h. vis major esete forog fenn, a melyért senki felőssé nem tehető, különösen nem tehető pedig felelőssé a perbevont építtető részvénytársaság, mert a vasút közlétesitvény, mely csak az által építhető, a ki arra a közhatóságtól engedélyt nyert és olykép s azon tervek szerint, melyeket a kereskedelmi ministerium jóváhagy s mert a vasútvonal a kereskedelmi ministerium 40,478/95. sz. határozatával jóváhagyott tervek szerint készült s mert a kivitel, különösen a műtárgyak tekintetében, a 2. •/. a. felülv. jegyzőkönyv szerint megfelelően lett foganatosítva, a vasut,mint közlétesitvény, jó vagy rossz építéséért v. későbbi következményeiért az építtető vagy építő felelőssé nem tehető, annál is inkább, mert a tervek elkészítése előtt az érdekeltség meghallgatva lett. Tagadták alp.-ek, h. akár a medercorrectió, akár a pályatestre alkalmazott vashid volna az oka, h. a viz elég sebességgel le nem folyhat, különösen tagadták pedig azt, h. az 1897. márcz. 4. és 5. bekövetkezett vizáradásnak a két vasúti létesítmény lett volna az oka stb. Előrebocsátásával annak, h. . . . alp.-éknek a vasút, mint közlétesitmény előállítására alapított kifogásnak hely nem volt adható, mert a közlétesitmény éppúgy a magánjog szabályai alatt áll, mint a magánszemély s mindazon károkért, melyek a létesítése körül elkövetett gondatlanság folytán harmadik személyekre háramolnak, felelősséggel tartozik, első sorban az volt vizsgálandó, h. a bekövetkezett károsítás vis majornak, tulajdonítandó-e ? Alp.-ek a vis major fenforgását a 4. NB. alatt csatolt helyszíni vázrajz csatolása mellett lényegében azon körülményből kívánták igazolni, h. a Szentlélek-patak a correction felül 500 és 1000 m. távolságban két helyen átszakította gátját és pedig oly helyeken, hol felp.-ek beismerése szerint azelőtt soha gátszakadás nem volt s a mely gátszakadásra a szakértők a XB. alatti jegyzőkönyv szerint megállapították, h. azokra sem a correctio, sem a vashid
