Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KÖTELMI JOG. 65 pontokra kihallgattatni kért R. J. és B. P. tanúnak kihallgatá- Kártérítés, sától az ellenvégiratban nyíltan, kifejezetten elállott, de különben Gyári baleset. is eme tanuk vallomása nem nyújtana perdöntő bizonyítékot, mert nem az a kérdés, h. a keresetben előadott munka végzéséhez szükséges szemüveggel az alp. társaság rendelkezik-e, hanem az, h. tényleg megtörtént-e az elengedhetetlen felügyelet és gondoskodás arról, h. a szegecselést végző felp. ilyen védő szemüveggel elláttatott, azt pedig az alp. maga sem állitotta. A havi tartásdij össszegére nézve azonban az elsőbiróság rendelkezését megváltoztatni kellett, mert a szakértői vélemény szerint is a felp. munkaképtelenné nem vált: tekintettel arra, h. saját előadása szerint, napi 1 frt 20 kr. fizetéssel volt alkalmazva, ehhez képest és tekintettel a felp. jelenlegi állapotára és az ennek munkaképességére, az elsőbiróság által megítélt havi 15 frt tartásdijat 10 írtban megállapítani kellett. (99. decz. 5. 3447.) — Curia: Hhagyja. (900. jun. 5. 2189.) 17531. Budapesti tsz.: Alp.-t arra kötelezi, h. felp.-nek 1897. okt. 20-ától kezdve élte fogytáig, havonkint előleges részletekben, h;ivi 15 frtnyi tartásdijat fizessen. Alp. maga beismeri, h. felp.-t 1894. okt. havában baleset érte gyárában; a per során meghallgatott orvosszakértők pedig megállapították, h. a baleset következtében felp. jobb szeme teljesen elpusztult, bal szeme pedig meggyengült, annyira, h. volt munkakörében teljesen munkaképtelen és csakis csekély keresettel járó könnyebb munkára képes. Minthogy pedig a meghallgatott iparszakértők véleménye szerint alp.-nek kötelessége munkásai s igy felp. részére is az 1893 : XXVIII. t.-cz. értelmében védő készüléket, azaz szemüveget rendelkezésükre bocsátani; minthogy továbbá alp. felp.-nek azzal az előadásával szemben, h. neki szemüveg rendelkezésére nem bocsáttatott, azt a körülményt, h. felp.-t gyárában szemüveggel ellátta, nem bizonyitotta, a tsz. felp. sérülését alp. mulasztásának tudta be, s őt kártéritésre kötelezte. A kárösszeg megállapításánál a tsz. figyelembevette, h. felp. alp. beismerése szerint is hetenkint 9 frtot keresett; továbbá, h. maga felp. is csak 3000 frt tőkét kér s végül, h. felp. eddigi foglalkozásától eltérőleg könnyebb szolgálatokra még képes s igy némi keresményhez még juthat. A tsz. alp.-nek a 3. 7. alatt becsatolt okmányra alapított azt a kifogását, h. felp. balesetéből kifolyólag részükről már kártérittetett s felp. minden további kártérítési igényéről lemondott s igy felp.-nek alp. ellen nincs is követelési joga, felp. elutasítására alapul el nem fogadta, mert tekintettel arra, h. az okirat kiállításakor felp.-nek látóképessége már abban az állapotban volt, a milyenben azt az orvosszakértők találták, felp. alp.-nek előadásával szemben nem igazolta sem magával a 3. 7. alattival, sem egyébként azt a körülményt, h. az okirat tartalma felp. előtt megértelmeztetett s az annak tartalmát megértette, annál is inkább, mert az okiratban feltüntetett összeg nem áll arányban felp.-nek a baleset okozta veszteségével. (99. nov. 8. 31,982.) — Budapesti tábla: Az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a változtatással, h. az alp. által a felp. részére fizeMárkus : Felsőbíróságaink elvi határ. XI. ' 5