Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KÖTELMI JOG. 61 egyetemi szemkórházba s a sérült szemnek eltávolítása ekkor Kártérítés, ejtetett meg"; tekintve, h. ezek szerint az mutatkozik valónak, h. Bal szem kifelp -nek súlyosabb baja s ebből eredő munkaképtelensége nem szúrása. alp. tényének, hanem annak a következménye volt, h. a baj orvoslása kellő időben nem történt, tekintve, h. ez a körülmény az alp. terhére nem eshetik és pedig annyival kevésbbé, mert az alp. ellen folyamatban volt bünper befejezte s a jelen kereset meginditása közt elmúlt 10 év alatt a súlyos kór elterjedését szakértők által meg sem állapitható egyéb körülmények is befolyásolhatták ; tekintve végül, h. a fentebb kifejtettekhez képest akként áll a dolog, h. az alp. által felp.-en ejtett sérelem kellő időben való orvosi segély igénybe vétele mellett a bűnvádi eljárás idejében létezettnél rosszabbra talán nem is fordult volna, az akkor megállapított sérelemre tekintettel pedig felp. már a bünper folyamán kielégítést nyert, felp.-t keresetével elutasítani kellett. — Curia: A másodbiróság ítélete megváltoztattatik és az alp. kötelezettségének megállapítására vonatkozó részében az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben, mégis a marasztalás módjára vonatkozó azzal az eltéréssel, h. alp. a kereset beadásától 1894. aug. 2-tól számítva a felp. haláláig évenkint 81 frtot tartozik felp.-nek egyenlő havi részletekben és pedig az eddig lejárt részleteket 15 nap végrehajtás terhe alatt egy összegben, az ezentúl lejárandó részleteket pedig minden hó első napján megfizetni. Továbbá, h. a felp. javára ily módon megítélt életjáradéknak megfelelő tőkét, vagyis 1620 frtot, alp. akár bekeblezés, akár letétbe helyezés által biztosítani tartozik. Az alp. kötelezettségének, ugy a kötelezettség mérvének megállapítására vonatkozólag, az e részben felhozott indokok alapján, az elsőbiróság ítéletét kellett helybenhagyni. A marasztalás módjára nézve azonban az elsőbiróság intézkedésétől eltérően, alp.-t tartás czimén, a felp. által is elfogadott tőke megfelelő kamatának mint életjáradéknak fizetésére azért kellett kötelezni, mert felp. az alp. ellenében jogerősen megállapított ama ténye fotytáu, mely szerint felp.-t kereset- és munkaképességétől megfosztotta, jogosult azt követelni, h. alp. a felp.-nek mint vétke miatt keresetképtelenné vált egyénnek, eltartásáról gondoskodjék és h. felp.-nek e jogos követelését biztosítsa; indokolatlan azonban és ez okból nem teljesíthető felp.-nek az a kérése, h. alp. a felp. által követelt tartás czéljából a szakértők által megállapított- évi kamatnak megfelelő tőkének felp. részére leendő megfizetésére köteleztessék. (99. decz. 19. 4071.) 17527. Ggöri tábla: A fennálló jogszabályok értelmében Gazdafelelőskártéritési kötelezettséget nemcsak valakinek szándékos vagg vétkes sége a gazdajogellenes cselekménge vagg mulasztása állapit meg, hanem a ve- sági cselédekszélylgel járó ipari, vagy gazdasági üi&m gazdája felelős az üzem kel szemben, vagg az abban használt eszközök által másnak okozott kárért, még akkor is, ha a gazdát a köteles gondosság elmulasztása nem is terheli, hacsak ki nem mutathatja, h a kárt a kárositottnak hibája okozta. Aki tehát a leírthoz hasonló üzemet folytat, az már