Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KÖTELMI JOG Kártérítés, los tisztéből folyó és közhatósági jellegű intézkedéséből vagy kóteA községi elől- lezettségének megszegéséből következeti be, ellenben azokban az esejáróság tag- tekben. a melyekben a községi biró a közséij magánügyeiben mint jainak kárté-a szerződő fél törv. szerinti képviselője jelentkezik és ebben a ritési köteles- minőségben jár el, a szerzödésellenes intézkedése vagy mulasztása sége által okozott kárért, a másik szerződő féllel szemben a község a felelős, mert a magánjogi szerződéseknél a biró a község- megbízottjának lévén tekintendő, már pedig általáosan elfogadott jogszabály az, h. a megbízó a megbízottnak, a megbízás korlátait tul nem lépő tényeiért és mulasztásaiért a másik szerződő féllel szemben felelősséggel tartozik. (900'. febr. 7. I. G. 599/99.) Felügyelet v. 17525. Bpesti tábla: Az az általános jogszabály, mely szeellenőrzés el- rm^ valamely telek tulajdonosa a maga vagy alkalmazottjainak mulasztása- jogellenes cselekménye által szomszédjának okozott kárért feleból eredő kár- lőséggel tartozik, a közhatóság engedélye folytán és ellenőrzése térítési köt e- mellett, szakértő személyek által teljesített építkezésből származott lesség. károsodás esetében, szorosan nem alkalmazható A bírói joggyakorlat által anyagi jogunk rendszerébe beillesztett jogszabály ugyanis; az, h. a jogellenes cselekmény által előidézett kár megtérítésére az a harmadik személy, a kit valamely köteles felügyelet vagy ellenőrzés elmulasztása miatt vétkesség vagy gondatlanság nem terhel, nem kötelezhető és hogy a tulajdonos a szakértő személy által teljesített építkezés hiányaiért nem tartozik felelősséggel, ha csak nem tudta, vagy közönséyes figyelem melleit meg nem tudhatta volna, h. az általa alkalmazott szakértő a teljesítendő munka véghezvitelére elegendő képességgel vagy jártassággal nem bir. Az építtető tulajdonos és az építkezésre vállalkozott szakértő között ugyanis, nem a megbízó és a megbízott közötti viszony, hanem vállalati, illetőleg munkabóri szerződés jön létre, a szerződő felek jogviszonya és harmadik személyekkel szemben keletkezhető kötelezettsége tehát ennek a szerződési joyviszoivynak az alapján állapítandó meg. (900. márcz. 9. I. G. 2.) Bal szem ki- 17526. Szegzárdi tsz.: Id. H. F., mint a kereset indításakor szúrása, még kiskorú F. nevü fiának törv.-es képviselője keresetet indított id. H. J., mint a kereset indításakor még ugyancsak kiskorú J. nevü fiának törv.-es képviselője, ellen 2000 írt kártérítési összeg és járulékai iránt az alapon, h. kiskorú H. J. 1885. febr. 22-én Kiskorú H. F.-et bal szemén késsel megszúrta, minek következtében s különösen azért, h. a jobb szem látóképessége megóvassék, a bal szemet 1885. ápr. 15-étől máj. 15-ig terjedő időben a budapesti tud. egyetem szemészeti klinikáján eltávolították. Ez azonban későn történt, mert az A) a. orvosi bizonyítvány tanúsításaként már ekkor a sympathikus gyuladás jelei mutatkoztak a bal szem sérülése folytán és e gyuladás következtében a jobb szem látóképessége egyre csökkent, ugy, h. ma már ifj. H. F. mint majdnem teljesen vak, munkaképtelen. A per folyama alatt nagykorúvá vált ifj. H. F. és ifj. H. J. az atyjuk által az ő kiskorúságuk folyama alatt tett perbeli nyilatkozatokat magukévá tették s a pert saját személyükben perrend-