Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

52 KÖTELMI JOG. Haszonbérleti munka iránti kötelezettség- ezt megelőzőleg is fennállott, csakis, és bérleti mint az idézett t.-cz. 23. §-ából kitűnik, annak kivetése es beszerzödés. hajtása tekintetében történt változás . . . ( 00 márcz. 6. I. G. 20.) Lakbérleti 17519. Curia : Felp.-nek az a panasza, h. a felébb, bíróság szerződés fel- helytelenül alkalmazta az ügy eldöntésénél a Budapest székesfőbontdsa a város lakbérleti szabályrendeletének 20. §-ában foglalt rendelkebérlü részéről.zést. A helytelen alkalmazást pedig felp. abban találja, h. a felébb. biróság nem osztotta felp.-nek azt a felfogását, h. a bérlőnek a bérleti szerződés megszüntetéséhez való jogát már maga az a tény állapítja meg. h. a birói szemle alkalmával a szakértők többsége a bérlemény teljes használhatóságának eszközlésére forcirozott munka mellett 14 napot, tehát a munkaszüneteket képező vasárnapokkal együtt 16 napot véleményezett szükségesnek. Ez a panasz alaptalan. A fővárosi lakbérleti szabályrendelet 20. §. a bérlőnek az esetben adja meg a jogot arra, h. a bérleti szerződést eggoldahdag megszüntethesse, ha a birói szemle olg léiitjeges javítások vagg átalakítások szükségét állapítja meg, melgek megtétele nélkül, vagy melgek megtételének ideje alatt, a bérlemény vagg annak nélkülözhetetlenebb része használható nem volna. A szakértők feladata tehát csak arra terjed, h. forog-e fenn szüksége oly lényeges javításoknak vagy átalakításoknak, amelyek megtétele nélkül, vagy megtételének ideje alatt a bérlemény, vagy annak nélkülözhetetlenebb része nem használható. De eme jog keletkezését a szabálgrewhiet 20 §. további feltételekhez köti. Eggik feltétel az, h a bérbeadó a javításoknak megtételére a bérlő részéről felhivassék s a bérbeadó azok teljesítését a szükséges idő, de legkésőbb 14 nap alatt ebmdaszsza vagy megtagadja. E feltétel fen forgását felp. a tényállás szerint nem is vitatta. Egg másik feltétel az. h. a szükséges javítások vagg átalakítások a szemle napjától 14 nap alatt akképen be nem fejezhetők, h. a bérlemény teljesen használható leggen. Ez utóbbi feltétel a megállapított téiryállás szerint be nem állott, mert az állapíttatott meg, h. alp. a helyreállításokat a szemle napjától számított 14 napon belül eszközöltette, sőt azokat 1899. szept. 7-től 18-ig bezárólag, tehát kevesebb mint 14 nap alatt, tényleg is elkészíttette. Az idézett szakasz rendelkezésének czélja kétségen kívül az volt, h. a bérlő a szükségeseknek megállapított helyreállítások megtétele nélkül, vagy a javítások megtételének ideje; alatt használhatlan bérlemény használatában 14 napnál hosszabb ideig gátolva ne lehessen. Ha ebből a szempontból a 14 nap nem 14 munkanapnak, hanem oly határidőnek vétetik is, amelybe a törvényes munkaszüneti napok is beszámitandúk, akkor is egyrészről a per eldöntésénél közömbös, másrészről helytelen felp.-nek az a felfogása, h. a szakértők többsége részéről forcirozott munkával 14 munkanap alatt elvógezhetőnek vélelmezett helyreállítás a közbeeső munkaszüneti napok (vasárnapok) hozzászámitásával csak 10 nap alatt lett volna elvégezhetőnek tekintendő, mert a szakértők vagy azok többségének a munkák bevégzésére szükséges napok számára vonatkozó véleménye nem dönti el azt a kérdést, h. a bérlő a