Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

318 VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 1881 LX. utolsó előtti bekezdése szerint a pert saját felp.-sége alatt indítja, t.-cz vagy folytatja: az 1893 : XVIII. t.-cz. 109. s következő §-ai 224 § szerint pedig a perköltség viselésére pedig csak a peres felek, Ügygondnok uem Pedi°' perben nem álló s jogi személy minőségiével nem si pervesztése ^iró végrehajtási tömeg kötelezhetők. (99. decz. 14. G. 290.) 18096. Curia: .... Alaptalan felp.-nek az a panasza, h. ő saját személyében marasztaltatott a perköltségben és h. ezekben nem marasztaltatott akár a végrehajtató, akár a végrehajtást szenvedő fél. G. Gy. ügyvéd ugyanis a végrehajtási ügyben eljárt biróság által a végrehajtást szenvedettnek végrehajtásilag lefoglalt követelése behajtására mint ügygondnok lévén kirendelve, ily minőségben indította a jelen pert az 1881 : LX. t.-cz. 124. §. értelmében saját felp.-sége alatt. E szerint a kereset elutasítása esetében a perköltségben csakis felp. mint ügygondnok, de sem a végrehajtató, sem a ^végrehajtást szenvedett fél — kik ügyfélként perben nem állanak — nem mar asztalhatók, következéskép a felébb, biróság nem sértett azzal jogszabályt, h. a pervesztes felp.-t a perköltségben marasztalta, azt pedig, h. a perköltségért G. Gy. ügyvéd nem saját személyében, hanem mint ügygondnok felelős és h. ennélfogva az ö saját vagyonára végrehajtás nem vezethető, a felébb, biróság Ítéletében kifejezetten kiemelni nem tartozott, minthogy magában értetendő, h. az ügygondnok minőségben való marasztalás, személyes marasztalásnak nem tekinthető. Ellenben alapos felp.-nek az a panasza, h. a felébb, biróság jogszabályt sértett azzal, h. az ö ügyvédi költségének és munkadijának megállapítását mellőzte, mert a követelés behajtásával mások érdekében G. Gy. mint a felek képviseletére jogosított ügyvéd lévén megbízva, bár a keresetet saját felp.-sége alatt indította meg, mégis a végrehajtási tömeg megszerzése tekintetében a végrehajtató fél érdekében lépett fel, tehát kétségtelen, h. közbenjárásáért munkadija és költségének megtérítését követelni jogosult és mert az 1881 : LX. t.-cz. 128. §. azt rendeli, h. a lefoglalt követelés behajthatlansága esetében a behajtásra fordított és biróilag megállapitott költségek és dijak az alapperbeli követelés járulékaihoz számittatnak ; már pedig a perben felmerült költségek és dijak birói megállapítására az 1868 : LIV. 252. §. és a S. E. 108. §. értelmében a perbíróság van hivatva, ellenben az 1881 : LX. t.-cz. 126. §. értelmében a végrehajtási ügyben eljárt biróság az ügygondnoknak csak oly költségeit és dijait állapítja meg, melyeket, bár a követelés behajtása sikerült, a per bírósága meg nem ítélt, vagyis olyanok, a melyek a perben felszámithatók és megítélhetők nem voltak . . . (900. máj. 12 I. G. 211.) 137. §. 18097. Kolozsvári tábla: Az elrendelt előjegyzett zálogjog Végrehajtási igazolásának bejegyzését, illetve a végrehajtási zálogjog feljegyzálogjog fel- zését foganatosítani azért kellett, mert a tkvi rendtartás 318. b) jegyzése. s illetve az 1881 : LX. t.-cz. 137. §-ának rendelkezése szerint, ha az előjegyzett követelésnek behajtása iránt folyamatba tett per a tjkvben feljegyeztetett, a feljegyzés után egy harmadik személy javára történt tulaj donjogbejegyzés a végrehajtási jog feltétlen