Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

22 KÖTELMI JOG Jogügylet kö- eset, tehát erőhatalom, vagy a hiüiesö hibája, tehát ténykedése tése. Szerző- miatt vált lehetetlenné. Ehhez képest hiányos a felébb, biródés. ságnak ítéleti ténymegállapítása annyibi n. a mennyiben a felébb.-i Kötbér. bíróság nem bocsátkozott a ténymegállapításba az iránt. h. a laktanya-építkezésnél alp. kívánságára a kivitel a tervtől eltérően eszközöltetett és vállalkozók ré-í/.éről pótmunka is teljesíttetett e és b. mindezek a vonatkozó minőség-, mennyiség-, mód- és időre való tekintettel szükségképpen befolyással bírtak és mennyiben arra, h a laktanya építkezés az 1897. évi szeptember hó 1-ső napjára tényleg be nem fejeztetett? Mindezeket a ténykörülményeket ugyanis felp.-ek a felébb, bíróság ítélete és a tárgyalási jegyzőkönyvek szerint a késedelem mentségére felhozták, és ama ténykörülmények, valódiságuk esetében, esetleg az alp. olyan tényeinek jogi jellegére engednének jogszerű következtetést, a melyek a fenn kifejtett anyagi jogszabálynál fogva azt eredményezhetnék, h. a vállalkozók tényleges késedelme egészben vagy részben jogilag számításba ne vétessék ; e részben téves a felébb, bíróságnak az a jogi érvelése, h. a vállalkozók az A) a. szerződés szerint az eredeti tervtől eltérés és pótmunka megrendelése kivitelére is magukat az 1897. évi szeptember hó 1-ső napjában meghatározott teljesítési véghatáridő fentartásával kötelezvén le; ez okból azok a ténykörülmények a vállalkozók késedelmére mentségül nem szolgálhatnak; téves pedig a felébb, bíróságnak ez a jogi érvelése azért, mert általálános jogszabály az, h. a teljesítés elvállalásával a munkaadó utólagos kijelentésétől függő és igy terjedelmére nézve a vállalkozó részéről nem ismert munka iránt a kötelezettség nem bir jogi hatáVylyal ükkor, ha a teljesítés jogilag számításba vehető módon lehetetlen. Azonban a felébb, bíróság Ítéleti tényállásának ez a hiányossága a felébb.-i bíróság ítéletének feloldására okul jelenleg azért nem szolgálhat, mert az ügy a felebb-i bíróság ítéletében megállapított tényállás alapján is érdemben eldönthető. A felébb, bíróság ítéleti tényállása szerint az 1897. évi márczius hó 15. napja után ugyanaz évi szeptember 1-ső napjáig 52 napon volt részint esőzés, részint zivatar, részint nagyobb zápor, a melyekből a zivatarok és nagyobb záporok a vállalati munkákban akadályul szolgáltak; továbbá a felébb, bíróság ítéleti tényállása szerint az 1897. évi május hó 23-ik napján olyan felhőszakadás volt, h. annak következtében a Pccze folyó kiáradt, a pályatestet a vágóhíd mellett teljesen megrongálta, ngy, h e miatt a földfeltöltési munkálatok szüneteltek; ezeken felül a felébb, bíróság az E) alatti okiratot alakilag és tartalmilag valódinak elfogadta, már pedig az okirat tartalma szerint alp városnak a képviselői a laktanyának az 1897. évi szeptember hó 2b. napján történt átvétele és a katonaság részére átadása alkalmával maguk azt a kijelentést tették, h. az építkezés az 1897. évi szeptember hó 1-ső napjára teljesen kész azért nem lehetett, mert a munkálatokat a 8 hónapon át tartó és elemi csapásnak (vismajor) tekinthető folytonos esőzések akadályozták. Ezek szerint, magá-