Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

L8 KÖTELMI .!()(; Kötelezeüséfj állították ki, nem bizonyították. Alp.-nek az Ítélet ellen felülvizs­jogczime. gálati kérelmükben előterjesztett panaszuk az, h. ők jogositvák Adósság át- a követelés jogczimének hiányából származó kifogásokat érvénye­vállalása. siteni, már pedig felp.-ek azt, h. a 800 frt tartozás mily jogczim­ből származott, nem bizonyították, ellenkezően az okiratban fog­lalt ügylet színlelt volta nyert bizonyítást s így a követelés jog­czimének hiányában jogszabály sértésével marasztaltattak. Alp.-nek ez a panaszuk abban az irányban, h. a 800 frt tartozás jogczimének megállapítása hiányában jogszabály megsértésével marasztaltattak, alapos. Jogszabály az, h. a más adósságát átvállalók a követelés ellen mindazokat a kifogásokat hatályosan megtehetik, melyeket az eredeti adós ebben a minőségben megtehetett. Alp -nek az a ki­fogásuk, h. a kereset alapjáid szolgáló okiratban előforduló ügy­let szintéit, magában foglalja azt a kifogást is. melyet a fennebb megjelölt jogszabály értelmében hatályosan érvényesíthetnek, h. t. i. a kötelezvény kiállításakor nem létezett oly tény, melyből K. F. s nejére oly kötelezettség háramolhatott, h. ezek K. E.-nek 800 frtot megfizetni tartoztak. Ezzel a kifogással szemben, minthogy az A I a. mellékelt okirat nem tartalmazza a jogczimet, mely ala­pul szolgál arra, h. K. F. s neje irányában 800 frt követlés ke­letkezzék, s igy e részben a S. E. 73. §. értelmében az okirat bizonyítékot nem szolgáltat, felp.-ek részéről a 800 frt tartozás keletkezésére a per során felhozott, az okiratban meg nem jelölt tényeket, mint a kereset jogalapjának egy részét, ők tartoztak bi­zonyítani. A felébb, bíróság tehát annak ellenére, h. a kereset alap­jául szolgáló okirat a 800 frt követelés keletkezésének a jogczimet nem tartalmazza, tévesen hárította alp.-re azoknak a tényeknek a bizonyítását, melyeket kifogásukban a 800 frt követelés keletkez­tére nézve felp.-töl eltérően felhoztak. De téves az a döntése is, h. a 800 frt tartozás keletkezésére szolgáló tények megállapítása nélkül a felébb, bíróság alp.-ket fizetésére kötelezte. Mert a szer­ződésre alapított igény mindig a maga egészében szolgálhat csak bírálat tárgyául s maga az adóssági nyilatkozat attól az októl, mely miatt a fizetés igértetett, el nem választható. . . . Minthogy a felébb, bíróság . . . ítéletéből kellő határozottsággal nem tűnik ki, h. az elsőbiróságnak azt a megállapítását, h. felp.-ek az A) a. mellékelt okiratban megjelölt tartozás jogczimét nem bizonyí­tották arra az esetre, ha ennek ügydöntő jelentősége van, magáévá tette-e ? . . . a felébb, bíróság ítéletét feloldani . . . kellett. (99. szept. 13. I. G. 249.) 17454. Curia: Jogszabály az, h. a más adósságát elválla­lók a követelés ellen mindazokat a kifogásokat hatályosan meg­tehetik, melyeket az eredeti adós ebben a minőségben megtehe­tett. (99. szept. 13. I. G. 249.)

Next

/
Thumbnails
Contents