Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

DOLOGJOG. I l nálatlanul maradt szolgálmányokkal a zsellérek következő évi szol- Úrbér. gálmányai nem szaporíthatok. (900. máj 23. I. G. 166.) 17443. Debreczeni tábla: Az úrbéri perekben való eljárást Zárlat arányszabályozó törvényekés szabályrendeletek nem tartalmaznak ugyan perien (erdő.) oly rendelkezést, mely az úrbéri bíróságot az elkülönítés alatt álló közös erdőnek pusztítás esetén zár alá vételre utasítaná vagy annak alkalmazásától eltiltaná, de hatályban áll az 1807 : XXI t.-cz. 9. §-ának az 1881 : LX. t.-cz. 254. §. által is érvényben hagyott az a rendelkezése, h. az úrbéri perekkel egy tekintet alá eső arányperben a felosztás alatt álló közös erdő épsége a szükséghez képest zárlat alkalmazásával is biztosítható és biztosítandó. Az is kétségtelen, h. az úrbéri bíróságnak kötelessége az, h. azokat a területeket és javadalmakat, melyeket az úrbéri ítélet vagy egyezség az úrbéres közönségnek vagy egyes úrbéreseknek biztosit, azok részére az ítélet vag}T egyezség végrehajtása alkalmával sértetlenül adja át. Az úrbéri bíróságnak ebből a kötelességéből önként következik az is, h. ugyanannak a biróságnak rendelkeznie kell azokkal a jogokkal és eszközökkel is, melyek kötelességének teljesítését lehetővé teszik, tehát jogának kell lenni ahhoz is. h. meggátolja mindazokat a cselekményeket, melyek az úrbéres közönség és egyes úrbéresek részére kiadandó javak és javadalmak épségét és állagát megtámadják, vagyis az 1807 : XXI. t.-cz. 9. §-ának joghasonlata szerint felosztás alatt álló közös erdőt zár alá is helyezheti. A tsz. tehát helyesen tekintette magát a zárlati kérvény elbírálására illetékesnek. Tekintettel azonban arra a körülményre, h. az úrbéri biróságnak az a kötelessége, h. az úrbéres közönség és az egyes úrbéresek részére kiadandó javak állagának épsége felölt őrködni tartozik, a dolog természeténél fogva, a birói átadás után megszűnik s annak megtörténtével nemcsak hivatva, de jogosítva sincs arra, h. a birói átadás után birtokba lépett magánfelek cselekményeit ellenőrizze, vagy mint az itélő tábla 3659/99. sz. a. jogerős végzésében kimondatott, a végrehajtás körén kivül eső magánjogi érdekeket közvetítse, s tekintve továbbá, h. a fenforgó esetben a végrehajtásra kiküldött tsz.-i bíró által 1899. nov. 11., 13., 22., 23. és 25. napján teljesített eljárás jegyzőkönyve szerint az egyes úrbéreseknek ugy legelőbeli illetősége, mint a kárpótlási területből való jutaléka bíróilag átadatott s az a körülmény, h. a mérnöki munkálatra és kiosztási térképre a hitelesítési záradék csak ezután rendeltetett rávezettetni, a mikor az eljárási jegyzőkönyv szerint elrendelt kiigazítások és pótlások a munkálkodó mérnök által azokban foganatosítva lesznek, a tényleg megtörtént birói átadást függőben hagyottá vagy be nem fejezetté nem teszi, a tsz. 14711/899. sz. a. végzésében foglalt az a kijelentés pedig, „h. a végrehajtás befejezve nincs", csakis a hitelesítési záradéknak a mérnöki munkálatokra való feljegyzésére vonatkozik ; tekintve végre, h. a zárlatot kérőknek a tsz.-i végzésben megnevezett némely egyénei a zárlat alá vétetni kért területek tekintetében nem is érdekeltek, azok pedig kik érdekelve vannak, a birói átadás megtörténte foly-