Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 143 bői folyólag a megnevezett tanuk nem tekinthetők olyanoknak, 1875: XXXVII. kik a vallomástételt alaptalanul megtagadták stb. (99. decz. 19. 677.) t.-cz. 17664. KeresJc.- és váltótsz. A kórt bejegyzést a tsz. nem 38. §. rendeli el, mert a házastársak között kötött általános meghatal- CzégvezetŐ. mazás érvényességéhez az 1886 : VII. t.-cz. 23. §-a értelmében közjegyzői okirat szükséges. Ehhez képest, minthogy a czégvezetői kirendelés ily általános meghalmazásnak tekintendő: a folyamodó által bejegyeztetni leért czégvezetöi kirendelés a törvényes követelménynek csak akkor fog megfelelni, ha felesége részére ily közjegyzői okirat állíttatik ki. Mihez képest folyamodó a jelzett hiánypótlására utasittatik. (900. febr. 19. 18848.) — Budapesti tábla : Hhagyja a benne foglalt indokok alapján és azért, mert a K. T. 38. §-a értelmében a czégvezetöi minőség az ott körülirt hatáskörben általános meghatalmazás jellegével bir, mely minden, a köztörvény szerint szükséges különös meghatalmazást pótol, s mint ilyen nyilván az 1886: VII. t.-cz. 23. §-ának a) p. alá esik, s mert czégjegyzékbe való bevezetés tárgyát csak az oly intézkedés képezheti, amely a fennálló törvényeknek és szabályoknak megfelelően létesült. (900. ápr. 19. 909.) 17665. Curia : A keresk. meghatalmazotti minőség jogi meg- 43. §. állapítására nem a megbízottnak elnevezése, jelesül annak köz- Keresk. megvetítő ügynökké nyilvánítása az irányadó, hanem az a jog és hatalmazott. cselekvési kör, a melyet a főnök tényei vagy hallgatag beleegyezése következtében az alkalmazott az üzleti forgalomban elíoglal és betölt. (900. márcz. 15. I. G. 37.) 17666. Curia: A felébb, bíróság ítéletében foglalt és e részben panaszszal meg nem támadott tényállás szerint felp. a leszállított kereseti követelést közvetítői dij czimén igényli és arra alapítja, h. az ő elősegítő közreműködésével létesült alp. mint eladó és V. és társa czég mint vevő között több keresk. ügylet, h. ezért a közreműködésért neki alp. százalékban meghatározott és ezenfelül az alp.-i gyári árakhoz képest elért ártöbbletből álló vagyoni előnyt előre lekötött és h. neki alp. az ekként lekötött és kiérdemelt vagyoni előnyt a leszállított kereseti összeg erejéig ki nem szolgáltatta. A K. T. 534. és 538. §§. szerint a keresk. ügyletekre nézve a közvetítő jogilag az, a ki a feleket keresk. ügylet létesítésére összehozza, illetve a keresk. ügylet létrejötte körül elősegitőleg közbenjár és a kinek hivatása az, h. abbeli működésénél a rendes kereskedő gondosságával, a megbízás értelmében ós az ügyletnél érdekelt mindkét fél érdekeinek megfelelően járjon el. A felébb, bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint... felp. akkor, a mikor neki alp. azt a vagyoni előnyt lekötötte és ő azoknál a keresk. ügyleteknél elősegitőleg közreműködött, a V. és társa czég vezérügynöke volt; továbbá ama tényállás szerint, a per során bemutatott levelek valódiak és kézhezvétettek, már pedig az 1898. Sp. I. 74/5. sz. jegyzőkönyvhöz 2. a. csatolt okirat szó szerint tartalmazza azt, h. maga V. és társa czég a felp.-nek a vele való viszonyát olyannak jelezte, a mely kizárja azt, h. felp. a V. és társa czéggel szerződő felektől a maga ja-