Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

124 ÖRÖKLÉSI JOG. Törvényes pénzt küldött, miután az nem a szerződési megállapodáson ala­öröklés. pult, az előbb létesült ajándékozási szerződés minősítésére vissza Köteles rész.nem hathat . . (900. febr. 27. I. U. 367/99.) 17625. Pestvidéki tsz.: Igaz ugyan, h. áz ideiül, törv. szab. 4. §-ának második bekezdése szerint az ajándékozási szerződés a leszármazók törvényes osztályrésze által korlátolva van, ez a jog­szabály azonban csakis az örökség megnyíltával nyerhet alkalma­zást s igy annak alapján az apa után való örökösödési jbg az apa életében nem érvényesíthető, mert az örökösödési jog ha­tályának kezdete, tehát a törvényes osztályrész követelhetésének időpontja is csak az örökség megnyíltával, vagyis az apa halá­lával áll be. Ezekhez képest tehát az apa által tett ajándékozás a kötelesrész megsértése czimén az apa életében megtámadható nem lévén, felp.-eket időelőtti keresetükkel elutasítani kellett. Felp.-éknek az ideigl. törv. szab. 4. §-ának első bekezdésére ala­pított érvelése figyelembe vehető nem volt, mert a felhívott §. ezen részében megadja ugyan a módot és jogot, //. az örökösök a kötelesrészüket biztosíthassák, de csakis tékozlás esetére; ez a rendelkezés azonban, felp.-nek az A) alatti szerződés érvénytele­nitésére, törvényes osztályrészüknek í'sszeg szerinti megállapí­tására és a kereset értelmében leendő biztosítására nézve kere­seti jogot nem biztosit. — Budapesti tábla'- Hhagyja.— Curia: A másodbiróság ítélete hhagyatik felhívott indokainál fogva és azért: mert az ideigl. törv. szab. 4. §-ban emiitett biztosítási jog helyes értelmezés szerint — csakis arra terjedhet, h. a szük­ségörökösök., ha kötelesrészüket annak tékozlása által, a ki után öröklésre hivatva lesznek, veszélyeztetve látják, kötelesrészük biz­tosítása végett az ily tékozló ellen, annak meglévő vagyonára zár­latot kérhessenek: de nem egyúttal arra is, h. a harmadik sze­mélyek javára tett és foganatba ment ajándékozást, kötelesrészük megsértése miatt, még az ajándékozó életében, ki előzetes zárlat hiányában vagyonáról szabadon rendelkezhetett, megtámadhassák s a megajándékozott ellen, az ajándékozott vagyonra biztosítást szerezhessenek. (900. márcz. 1. 5457/99.) 17626. Curia : A takarékpénztári részvény is abban az ér­tekben veendő számításba a kötelesrészre jogosított törvényes osztályrészének megállapításánál, melylyel az az örökhagyó idején bírt. (900. márcz. 29. 688. Dt. h. f. XVII. 140.) 17627. Curia: A kötelesrész kiszámításának alapjául az a vagyonérték szolgál melyet az örökhagyó gyermekeinek még életében előre adott, továbbá melyet még életében elajándékozott, végül amely halála után hagyatékában maradt; következésképen az ahóbiróságok helyesen jártak el abban, h. a felp. kötelesrészé­nek kiszámításánál az F. N. L. által a 2. r. alp.-nek a D) a. ajándékozási szerződéssel átadott ingatlanok értékét számba vet­ték. Továbbá a kötelesrész minden korlátozástól menten készpénz­ben azonnal adandó ki a jogosítottnak, abból pedig önként kö­vetkezik, h. a haszonélvezetre jogosított özv. N. L.-nénak per­bevonása felesleges annál inkább, mert az t. r. alp. beismerte,

Next

/
Thumbnails
Contents