Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

118 ÖRÖKLÉS] JOG. Törvényes elfogadott örökrész értéke kevesebb lenne az általa igényelt öröklés, hozomány értékénél. — Marosvásárhelyi tábla: Hhagyja. A keSzékely örök- reset tárgyát a néhai Cs. J.-nek székelyörökség természetével ség. biró s csupán fin örököseiket illető ősi vagyonából felp -t mini az elhaltnak leánygyermekét hajadoni jogezimen megillető kiházasitásnak a fin testvérek s illetve ezek egyikének jogutódai részéről való kiszolgáltatása képezi. A per rendén nem vitatott tény, h. Cs. J. az ált. osztr. polg. törvénykönyvnek a volt erdélyi országrészre nézve 1853. szept. 1. történt hatályba léptetését megelőző időben halt el, h. annak két fia Cs. K és I. s több leánytestvérekkel együtt felp. is a néhainak törvényes gyermekei s végül. h. az elhaltnak hagyatékát képező összes vagyon a régi székely-földön volt, a hol a H. K. III. r. 4. czime szerint is elismerve, az általános hazai törv.-éktől különböző törv.-ek és szokások voltak érvényben. A Székely-földön a leányok kiházasitásáról egyedül rendelkező 1555. Constitutió 20. p.-ja szerint a fiu és leány maradékokat hátrahagyó ember után az örökség, tehát az összes vagyon, a szerzeményre való tekintet nélkül, a fiút illeti, de ugy, h. a fiu a leányt ki-ki a maga székének törv -r szerint kiházasitsa. A miből önként következik, h. a leányutódot — fiu örökös létezése esetében — az apai összes vagyonból hajadoni jogon csupán a kiházasitás iránt való jog illette meg. Felp. a jelen per rendén nyíltan beismerte, h. habár állítása szerint csupán a szerzeményi vagyonból 2200 frt értéket a fiútestvérektől az apa halála után megkapott s minthogy ez az érték őt a fennebbieknél fogva törv. szerint osztályrészül nem illette meg és azt, mintha a „székének törv.-ei szerint" őt ennél több értékű kiházasitás illette volna, felp. fel sem hozta; ennélfogva a H. K. I. r. 101. czimének azon általános rendelkezésénél fogva is, h. ha leányok az apai javakból részt kaptak, kiházasitást nena igényelhetnek, ez az érték a kiházasitásra vonatkozó hajadoni igény teljes kielégitésére szolgálván, felp.-nek ezen a czimen további követelési joga nincs. Mindezeknél fogva az elsőbiróság Ítéletének a per főtárgyát illető része ezekből az indokokból s annak a perköltség megtérítésére f'elp.-t kötelező része pedig vonatkozó indokaiból s még azért is helybe^hagyatott, mert a jelen perben olyan ténykörülmények, a melyek a költségek kölcsönös megszüntetését indokolnák, nem fordulnak elő. Curia: Hhagyja. (900. okt. 30. 5467.) Özvegyi jog. 17615. Curia: Az 1840: VIII. t.-cz. 18. §. értelmében a férjnek öröklött vagy első házasságában szerzett vagyonából az özvegyet a férjének előbbi házasságából származott gyermekeivel szemben özvegyi jogon csupán egy gyermekrész haszonélvezeti joga illeti, s az özvegy ezen törvényes haszonélvezeti jogát a férj az előbbi házasságából származott gyermekei kötelesrészének megrövidítésére ki nem terjesztheti. Az a körülmény tehát, h. örökhagyó az összes vagyonának holtig tartó haszonélvezetét özvegyének hagyta, nem szolgálhat akadályul arra, h. felp.-ek, mint az örökhagyó első házasságából származott gyer-