Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

CSALÁDJOG. 103 mennyiségben követelhető vissza, mint az tényleg adatott, vagyis Hozomány, h. a szaporulat visszakövetelés tárgyát nem képezheti és minthogy e szerint a készpénzbeli hozomány után az annak szaporulatát képező kamat és a házasság tartamára a nö vagy örökösei által egyáltalán nem követelhető: kétségtelen, h. a felp.-nek átadott hozomány kamatai a férjet illetik, melyek a nö adósságainak törlesztésére nem fordíthatók s a mennyiben a nő adóssága fejében lefoglaltattak, a férj tulajdonaként a foglalás alól fölmentendök. Ily körülmények között felp. a felébb, biróság által keresetével jogszabályok megsértésével utasíttatván el, annak ítéletét megváltoztatni s a keresetnek helyt adni kellett. (900. febr. 16. I. G. 605/99.) 17586. Curia : Ha a leánynak férjhezmenetele idején mindkét szülő életben volt, ugy a hozomány adásához mindkét szülő egyenlő arányban hozzájárultnak tekintendő. (900. márcz. 29. 688. Dt. h. f. XVII. 140.) 5. Közszerzemény. 17587. Curia : Felp. elismervén azt, h. a kereseti ingatlanok alp. által a H. C.-tól örökölt 216.000 frton és időközi kamatain vásároltattak; minthogy a nemesek között fennálló külön vagyonrendszernél fogva idegentől való ez az örökség alp.-nek, mint nemes nőnek, külön vagyonát képezte, kétségtelen, h. az ily módon szerzett és telekkönyvileg kizárólag alp. nevére irt ingatlanok alp.-nek az öröklött vagyont helyettesítő külön szerzeményét képezik, a melyhez felp.-nek atyja jogán közszerzeményi igénye nem lehet és pedig annál kevésbbé azért, mert nemeseknél a férj főszerzö lévén, a közszerzemény intézménye régi törvényeinkben a nö javára létesittetett, minélfogva a nö közszerző lehet ugyan a férje által szerzett vaggonban, ha nere a fas sió-levélbe beíratott, vagy a nö vagyona szolgált a házasság alatti vagyonszerzésnek alapjául, de a nemes nő által külön szerzett vagyonban, a mihez p. o. ajándékozás, vagy idegentől való örökség utján jutott, a férjet közszerzemény czimen mi sem illeti. Nem jöhet itt figyelembe az. h. felp. atyja a kereseti ingatlanokat állitólag kizárólag maga kezelte, mivel a kezelés alp. megbízásából, tehát az ő jogán történt és mivel a kezelés egymagában véve nem képez szerzési jogalapot; de nem támaszthat felp. atyja jogán a kereseti ingatlanokra közszerzeményi igényt azon az alapon, mivel kezelése alatt az ingatlanokba hasznos beruházások történtek, mert ha az ingatlanok jövedelmének egy része beruházásokra fordittatott is, ezek a beruházások egyedül alp.-nek, mint az ingatlanok tulajdonosának szolgáltak és szolgálhattak előnyére, a mennyiben pedig alp. férje vagy felp. sajátjukból tettek volna beruházásokat, ezt a beruházott értéket felp. csak külön keresettel követelhetné; végre nem képezhet a közszerzeményi igényhez alapot az értékemelkedés sem, mert az alj), által vásárolt ingatlanok állagán a.