Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

98 (!SALÁDJ( 1894 : XXXI. szánni jegyzőkönyvhöz A ) a. csatolt leirata szerint felp. születót.-cz. sénél fogva magyar állampolgár. Alp. pedig' az által, h. 1881. 141. szept. 28-án magyar honosságú felp.-el házasságra lépett, a Átváltoztatás magyar állampolgárságot az 1879 : L. t.-cz. 5. §. értelmében szinbontö ítéletté, tén megszerezte. Minthogy pedig az 1894 : XXXI. t.-cz. 114. ^. szerint magyar állampolgár házassági perében csak a magyar bíróság Ítélete hatályos : a gráczi országos tsz.-nek 1895. jul. 2-án 17.324. sz. a. kelt Ítélete, — a mely szerint a peres házastársak ágytól és asztaltól elválasztattak, — joghatálylyal nem bir. Ennélfogva ezt az ítéletet az 1894 : XXXI. t. cz. 141. §. alapján felbontó ítéletté átváltoztatni, sem annak az ítéletnek alapján a házasságot a 115. §. értelmében felbontani nem lehet. Az a körülmény, h. a felp. a gráczi helyőrségi bíróságnak P) a. ítélete és a 12.228/99. sz. a. érkezett büntetési lajstrom kivonat szerint csalás büntette és katonai vétség miatt hat hónapi börtönre ítéltetett, az 1894 : XXXI. t.-cz. 80. §. d) p.-ja alá eső házasságbontó okul szolgálna ugyan, de nem az elitélt férj, hanem házastársa javára, felp.-nek tehát ezen az alapon kereseti joga nincs. Alp. az 1899. okt. 2-án 11.039. sz. a. felvett jegyzőkönyvben előterjesztette ugyan azt a kérelmét, h. a házasság felp. vétkességéből, annak csalás büntette miatt történt elitéltetése okából felbontassák s ez a kérelem tartalmánál fogva viszoukeresetnek tekintendő ; minthogy azonban a D) a. ítéletből kitűnik, h. alp. nek a hadbírósági Ítéletről már akkor tudomása volt, midőn az ágytól és asztaltól elválasztás iránt keresetét a gráczi országos tsz.-hez 1895. márcz. 14-én beadta, mert azt a keresetet férjének elitélésére alapította, alp.-nek a házasság1 felbontása iránt a hadbírósági ítéletre alapitható keresetre, illetve viszonkereseti jogát az 1894 : XXXI. t.-cz. 83. és 145. §-ai értelmében csak az Í896. ápr. 1. napjáig lehetett érvényesítenie. Ennek a határidőnek elteltével kereseti joga megszűnt. Ezeknél fogva felp.-t viszonkeresetével el kellett utasítani. (900. márcz. 7. 408.) — Curia: A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben, de az elsőbiróság ítéletében foglalt azok a rendelkezések, melyek szerint alp. a férje nevének viselésére feljogosittatott és az ítéletek az illetékes anyakönyvvezetővel közlendők, mellőztetnek. Azok az Ítéletek, melyek a magyar állampolgárok házassági pereiben az 1894 : XXXI t.-cz. hatályba lépte előtt, az akkori jogszabályok szerint illetékes bíróságok által hozattak, az 1894 : XXXI. t.-czikkének életbelépte folytán nem vesztették el joghatályukat. Minthogy pedig a gráczi országos tsz. az előtte 1895. márcz. 14-én 7.064. sz. a. folyamatba tett házassági perben a peres házastársakra nézve, kik akkor is magyar állampolgárok voltak, az akkor hatályban volt jogszabályok szerint illetékes volt eljárni, minthogy továbbá az 1894 : XXXI. t.-cz. 141. §. értelmében a 107. §-ban foglalt feltételek mellett felp. is kérheti az ágytól és asztaltól elválasztó ítéletnek felbontó ítéletté való átváltoztatását: Ezekből és az elsőbiróság ítéletében felhozott indokokból a másodbiróság Ítéletét megváltoztatni s az első-