Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

96 CSALÁDJOG 1894 : XXXI. biróság akkor, midőn alp. perujitási keresetét érdemi részében t.-cz. elutasitotta, jogszabályt nem sértett. (900. jun. 22. I. G. 227.) 102. §. 17572. Curia: A felébb, bíróság a felp. ideiglenes tartás Ideiglenes tar- iránti kereseti kérelme támogatására felhozott s a 2. sz. alatti fás. okiratba foglalt egyezséget tartalma szerint mérlegelte és azt csak azért nem vette figyelembe, mivel felp.-t az egyezségen alapuló jogáról lemondottnak tekintette. Azonban a felébb, biróság jogszabályt sértett, midőn az egyezséget az elfogadott lemondástól eltekintve, egyébként érvényesnek elfogadta; mert igaz ugyan, h. az 1894: XXXI. t.-cz. 92. §-a a házastársaknak a tartásra nézve való szabad egyezkedést megengedi, ez által azonban az 1886: VII. t.-cz. 22. §. az a rendelkezése, a mely szerint a házasfelek között a vagyoni viszonyok szabályozása iránt létrejövő jogügyletek érvényességéhez közjegyzői okirat szükséges, nem hatálytalaníttatott: minth. pedig a 2 •/. a.-ban foglalt jogügylet a peres házasfelek között vagyoni viszonyokat szabályoz, az közjegyzői okiratba nem foglaltatván, érvénytelen s mint ilyen jogok szerzésére egyáltalán alkalmatlan. (900. szept. (5. I. G. 273.) Szülők (nagy- 17573. Curia: Felp. azért támadja meg a felébb, biszülők) tartá-rós&g Ítéletét, mert a felébb, biróság anyagi jogszabályt sa gyerme- sértett azzal, h. midőn törvény szerint a lemenőket a felkük (unoká- menőkkel szemben ezeknek keresetképtelensége és vagyonjuk) részéről, talansága esetén tartási kötelezettség terheli, az alp.-ek állítólagos vagyontalansága miatt felp. keresetével elutasittatott, holott a tartási kötelezettség a vagyoni viszonyoktól független, mivel alp.-ek vagyoni helyzete csakis a tartás összegének megállapítására nézve birhat befolyással de magának a tartási jognak érvényesítését nem gátolja és legfölebb végrehajtásnál szolgálhat a kielégítés akadályául, különben is a teljes vagyontalanság helytelenül mondatott ki, mert negyedrendű alp.-nek a felébb, biróság ítéleti megállapítása szerint is 12 hold földje van. Felp. panasza első-, másod- és negyedrendű alp.-ekre illetőleg alapos. Felp.-re nézve megállapítást nyert, hogy ő teljesen vagyontalan és munkaképtelen; e szerint a törvényes gyakorlatnál fogva őt leszármazóival szemben ez alapon a tartás megilleti. Előbb jelölt alp.-eket ez alól az a körülmény, h. ők vag3fontalanok, nem mentesiti, mert a tartási kötelezettség alakjául nemcsak a vagyon, Jtanem a keresetMpesség is szolgál s a vagyontalan, keresetképes gyermek vagy unoka is köteles eltartani munkaképtelen és vagyontalan szülőit vagy nagyszülőit. Az első-, másodés negyedrendű alp.-eket illetően pedig az a körülmény, h. ők nem lennének keresetképesek, megállapittatni nem is kéretett, ez tehát nem vitás; minélfogva a tartási kötelezettség a felébb, biróság ítéletének megváltoztatásával velük szemben kimondandó volt. (900. szept. 21. I. G. 296.) 141. §. 17574. Szombathelyi tsz.: A tsz. a gráczi országos tsz.-nek 1895. jul. 2-án 17,324. sz. a kelt azt az ítéletét, a melylyel az 1881. szept. 28-án a Dráva melletti Marbnrgban házasságra lépett peres feleket ágytól és asztaltól elválasztotta, felbontó ítéletté át-