Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 11. kötet (Budapest, 1901)

'.14 CSALÁDJOG. 1894 : XXXI. különélés fenntartásának szándékával történik, ennélfogva a felébb, t.-cz. bíróság' nem sértett anyagi jogszabályt felp. elutasításával. (99. decz 102. §. 16. I. G. 476.) Ideiglenes - 17568. Curia: Általánosan elfogadott jogszabály az, h. a tartás. mennyiben a házastársi együttélés megszakítása a férj tén\ kedésére vezethető vissza, az mindaddig, mig a tartás iráni a házassági válóperben végleges intézkedés nem tétetik, avagy az együttélés újból helyre nem állíttatik, nejét megélhetése czéljából eltartani köteles. Minthogy a jelen perben a felébb, bíróság ítéletének tényállásában az állapíttatott meg, h. a felp.-cl való együttélést alp. szakítván meg, jelenben is egy más nővel vadházasságban él, kétségtelen, hogy alp.-nek felp.-el szemlén való külön eltartási kötelezettsége fennáll. Ily körülmények között a marasztalás tárg}Tát csak a külön eltartásnak a felek viszonyaihoz arányított pénzbeli egyenértéke képezvén, az dönthető el, h. alp. felp. eltartása fejében mily pénzbeli összeget legyt n köteles fizetni, ennek megállapitásánál azonban a nőnek vagyoni viszonyai és a fenforgó körülmények méltatásával annak keresőképessége is figyelembe veendő E tekintetben a felébb, bíróság nem sérelmezett ítéleti tényállásában azt állapította meg, h. a peres felek együttélése idejében is ugy felp.:, mint alp. cselédként kereste meg kenyerét, s hogy azok elválása óta felp. anyagi helyzete kedvezőtlenebbre nem változott; és minthogy felp. megállapittatni sem kérte, h. a ténymegállapítás szerint kocsisként alkalmazott alp. valamely czimen vagyonra tett szert, avagy h. ő munka- és keresetképtelenné vált volna: a felébb, birőság nem sértett jogszabályt, midőn lényegben azt mondotta ki; h. alp. ez idő szerint felp. külön- eltartására és illetve a külön eltartás pénzbeli egyenértékének megfizetésére nem kötelezhető. (99. decz. 1 l. I. G. 507.) 17569. Curia: ... A felébb, bíróság ítéletében tényként megállapította azt, h. alp. hagyta el nejét, a felp.-t. Ez alapon tehát alp. tartozott oly tényeket bizonyítani, melyekből következtetni lehetne azt, h. az elhagyásra felp. szolgáltatott alapos okot. Alp. a tényállás szerint felhozta azt, h. felp. házassági kötelezettségnek megfelelni nem akart, az életközösséget megtagadla és e miatt a két évi együttélésük ideje alatt az elhálás nem történt meg. A felébb, bíróság ítélete indokolása szerint bizonyítottnak vette ugyan, h. a két évi együttélés ideje alatt a házas felek között elhálás nem történt, de megállapította azt is, h. alp. az elhálás tekintetében kísérletet sem tett. Az életközösség megkezdése és folytatása — a mint azt a felébb, bíróság ítéletében helyesen kifejtette — a férj kötelessége; már egymagából abból a tényből, h. alp. az elhálás tekintetében kisérletet sem tett. jogilag az következik, h. nem felp , hanem alp. szegte meg a házassági kötelességet ... A tényállás szerint a felébb, tárgyaláson alp. tanúval azt óhajtotta bizonyítani, h. ő és neje a különválást közösen határozták el, azonban e tanuk mellőzése jogszabályba nem ütközik, mivel, ha a férj a házassági életközösséget nejével