Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

86 KÖTELMI JOG. Kártérítés, fenyitö bíróság a fenforgó körülményeket büntetőjogi szempontból A munkaadó miként mérlegelte, nem akadályozza a bíróságot abban, h. ugyanfelelőssége a azokat a ténykörülmény éket, polgári uton, a kártérítési igény munkást ért megállapítása tekintetéből vizsgálat tárgyává tegye: ennélfogva a balesetért, felelősség- az alp.-eket terhelvén, kártérítési kötelezettségüket meg kellett állapítani s ezzel egyúttal a kártérítés összegének megállapítása tekintetében a másodbiróságot határozathozatalra utasítani kellett. (98. decz. 18. 4165.) 16221. Curia: Felp. a S. E. T. 185. §-a a) és c) p.-ja alapján, anyagi és lényeges eljárási szabályok sértése miatt támadta meg a felebbezési bíróság ítéletét s kérte ennek megváltoztatását és esetleg feloldását- Az a panasz, h. a felebbezési bíróság anyagi jogszabály sértésével utasította el felp.-t kártérítési igény ével, alaposnak találtatott. A felebbezési bíróság magáévá tévén az elsőbiróság Ítéletében foglalt tényállást, ez által megállapította, h. felp. fia alp. malmában mint felöntő volt alkalmazva : megállapította, h. a hajtó erő közvetítő (transmissio) védő készülékkel ellátva nem volt; megállapította végül, h. felp. fiának balesete akkor következett be, a mikor ez a védő készülékkel el nem látott eme hajtő erő közvetítő végére elhelyezett zsákot onnan eltávolítani akarta, mely teendő az ő foglalkozási körébe nem tartozott s melynek teljesítésére, h. felébb valóitól utasíttatott volna, a felp. nem bizonyította. Az 1884 :XVII. t. cz. ÍJ 4- §. szerint minden gyáros köteles gyárában saját k'ltségón mindazt létesíteni, a mi tekintettel az iparüzlet és telep minőségére, a munkások életének és egészségének lehető biztosítására szolgál. Az 1893: XXVIII. t. cz. 1. §-a kimondja, h. a munkaadó köteles ipartelepén mindazt létesíteni és fentartani, a mi tekintettel a telep és az üzem minőségére, annak következményeihez képest az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének lehető biztosítása érdekében szükséges, jelesül köteles az idézett §. 6. p.-ja szerint a hajtó és fogas kerekeket és hajtó-erő közvetítőket legalább is azon magasságig, a meddig az alkalmazottak vagy más járó-kelők azokkal érintkezhetnek, védkészülékkel vagy korláttal ellátni: eme kötelezettség teljesítésének elmulasztása pedig az idézett törv. 37. §. szerint polgári jogi felelősséget állapit meg, a mely polgári jogi felelősség a kártérítésben áll. Megállapítva lévén az a tény, h. az alp. malmában alkalmazott hajtó-erő közvetítő, a melynél felp. fiának balesete történt, védő készülékkel ellátva nem volt, alp.-nek abbóli mulasztásából jogilag foly az ö kártérítési kötelezettsége és a felebbezési bíróság ezt az anyagi jogszabályt sértette, midőn alp. kártérítési kötelezettségét nem állapította, felp.-t a keresettel elutasította. Az okozati összefüggés alp. törv beli kötelességének elmulasztása és a baleset közt fenforou HS alp. magánjogi felelősségét el nem enyészteti az a körülmény, h. alp.-t az illetékes iparhatóságok, sem az iparüzlet megvizsgálására hivatott iparhatósági megbízottak, sem az iparfelügyelői jelentések alapján, a védő készüléknek vagy korlátnak alkalmazására nem szorították, mert az 1893. XXYIJI. t. cz. 37. §-« a törv-ben elő-