Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)
84 KÖTELMI JOG. Kártérítés, előtt befejezve volt akkor, midőn a felp. a váltói nyilatkozatot Takarékpénz- megtette s a váltót N. L.-nak értékesithetés végett átadta : amiért tár felelőssége, is az alp.-ek ténykedése és a bekövetkezett károsodás közt az oki összefüggés meg nem állapitható. Ezek szerint a kereset alappal nem birván, az elsőbiróság Ítélete a kereset főtárgyára nézve hhagyandó volt. (98. decz. 28. 5124. — Cwria: Hhagyja. (99. máj. 18. 395.) .4 munkaadó 16219. Curia: A bünvizsgálat folyamán és a jelen per felelősséfje a során kihallgatott tanuk vallomásából kétségtelenül kiderül, h. mwnkást ért felp. férjének balesete akkép történt, h. nevezett az épülőfélben balesetért, levő ház II. emeletén az utcza Jelöli állványok korlátjához támaszkodott, a korlát deszkájának kapcsa engedett és ennek következtében X. J. az állványról lezuhant. Hogy az állványnak azon a helyen, honnan X. J. lezuhant korlát volt, az kiderül a tanuknak abból a vallomásából is, mely szerint a szerencsétlenség után a korlátdeszka még egy ideig lelógott, de ismét újra megerősittetett. Mindezekből kiderül, h. a szerencsétlenséget a korlátdeszkának hiányos megerősítése, tehát alp., illetve alkalmazottjainak tényleges mulasztása vagy az ellenőrzés elhanyagolása és igy vétkes mulasztás és gondatlanság idézte elő. Minthogy pedig ezekkel szemben oly kétségtelen bizonyítékot nem nyújtottak, melyek alapján meg volna állapitható, hogy a szerencsétlenséget felp. férjének saját gondatlansága vagy ittas állapota okozta, felp. kártérítési kötelezettségét kimondani kellett azért, mert a munkaadó mindazokat az intézkedéseket köteles megtenni, a melyek az általa alkalmazott munkások testi biztonságára megkívántatnak és ez irányban a megbízott közegeiért is felelős, h. pedig a jelen esetben ily mulasztás történt, ez az előadottakból kiderül. (98. jun. 14. 1887.) 16220. Szeged/ tábla : Felp. keresetét abból származtatja, h. a büntető bíróságnak B) alatt mellékelt ítélete alapjául szolgáló vizsgálat és végtárgyalás során megállapittatott az, a mi a B) a. mellékelt ítéletben is kifejezve van, h. a kazánrobbanást, a melynek felp. férje s kiskorú gyermekeinek atyja A. J. áldozatul esett, a kazán rendkívül hiányos felszerelése és elhanyagolt állapota, a melyre W. I. uradalmi felügyelő több ízben figyelmeztetett, okozta s igy A. J. életét az écskai uradalom tulajdonosainak és az uradalom felügyelőjének W. I. 2. r. alp.-nek vétkes gondatlansága és könnyelműsége miatt vesztette el. Azonban a B) a, mellékelt Ítéletben az, h. A. J. halálát az uradalom alkalmazottjainak s különösen W. I. felügyelőnek a gondatlansága és könnyelmű eljárása okozta, nincs megállapítva. Ellenkezően, a B) a. mellékelt Ítélet szerint R. M. fütő s K. V. gépkezelő uradalmi alkalmazottak, a Btk. 290. §-ába ütköző s a 291. §. szerint minősülő emberölés vétségének vádja alól felmentettek, W. I. uradalmi felügyelő pedig az emberölés vétsége miatt vád alá sem volt helyezve s ezen kivül az ítélet indokolásában az is ki van fejtve, h. a büntetőper adatai nem szolgáltattak kellő alapot arra, h. a robbanást a kazán hiányai vagy az a mulasztás okozta, a