Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

KÖTELM] JOG. 81 monnyozet leszakadását okozta, alp.-nek, mint háztulajdonosnak, Kártérítés, kártérítési kötelezettségét felp.-nek a tüz által okozott kái ára Kár ésveszteü nézve meg- nem állapítja. (97. szept. 7. I. G. 287. F. III.) hasion fogat16214. Curia : Azzal, h. a Curia ez alapon alp.-éknek kár- ma. térítési kötelezettségét általában minden megszorítás nélkül megállapította, ebben a megállapításban bentfbglaltatik alp.-éknek az a kötelezettsége is, h. a vesztett jövedelemért felelősek, mert szorosan véve kár az a vesztesét) is, melyet valaki jövedelmében szenved. (99. máj. 10. G. 80. J. K. 99. 26.) 16215. Curia: A felebbezési bíróság nem sértett meg anyagi jogszabályt, h. 75 frt árkülönbözetre nézve í'elp.-t keresetével elutasította, mert ha megállapítást nyerne is az, h. alp. arra kötelezte magát, h. felp.-nek a W. L.-féle perből származható minden kárát megtéríti, a 7ö frt árkülönbözet kárnak nem vehető, hanem csak vesztett hasznot vagyis azt a vagyoni előnyt képezné, melyet felp. elérhetett volna akkor, ha a W. L.-tal kötött vételi szerződés hatátyában fenmarad, az pedig, h. alp. a vesztett haszon megtérítését is ígérte, a megtámadott ítéletben nincs megállapítva. (98. szept. 22. G. 209.) 1 16216. Curia: Alp. férje, bár a kifizetett 700 frtos váltót Az örökös fefelp.-nek visszaadni tartozott és a visszaadást meg is ígérte, ezt lelőssége az nem tette és ezzel alkalmat szolgáltatván arra, h. halála után a örökhagyó váltó újra érvényesíttetett, mulasztásáért az örököse szavatossággal okozta kárért, tartozik: mert e szerint azzal a bizonyított ténynyel szemben, h. felp. a 700 frtos váltót annak idején alp. férjének, mint eredeti hitelezőnek kifizette, mindenesetre alp. a felp. kárával gazdagodnék, ha alp., ki a követelést per utján behajtotta, mint örökös a szavatosság alól felmentetik; e szerint alp.-nek az az érvelése, h. a váltóbirósági marasztalással szemben tartozatlan fizetésről szó sem lehet, az ügy elbírálására befolyással nem bír. (95. deez. 17. 1337. J. 98. 19.') 16217. Győri tábla: Jogszabály az, h. kártérítési kötele- KártéritM zettség abban az esetben származik, ha valamelyik fel tudatosan kötelezetté^ vagy vétkesen, szerződésbeli avagy törv. szerinti kötelmét megszegi keletkezése, és ez által a másik felnek vagyonában vagy jogaiban hátrányt Takarékpénzokoz. A jelenlegi esetben felp. kártérítési keresetét arra alapítja, tár felelőssége. h. alp. a 2. ]>. a.-i könyvecske szernit nála elhelyezett (30,939 frt betéti összegből felmondott, 1895. decz. 7-én esedékessé lett 29,040 frtot letétbe nem tette, hanem azt az összeget, az 1896. decz. 29-én történt kifizetésig, magánál kamatozatlanul visszatartotta, amely törvényellenes eljárás-, illetve mulasztásból felp.-nek 1077 frt 37 krra rugó kamatvesztesége merült fel. A vitás ügyben döntő kérdés az, h. alp.-t, mint a betétet elfogadó felet, a betevővel szemben terhelte-e az a kötelezettség, h. a félmondott, de a jogosult által lejáratkor fél nem vett takarékbetétet, bírói letétbe helyezze vagy magánál továbbra kamatoztassa ? mert ily kötelezettség léte nélkül annak megsértéséről, tehát kártérítési igény keletkezéséről sem lehet szó. Az kétségtelen, h. a feleknek a kérdéses betéti üzletre vonatkozó jogait és kötelezettségeit alp. Márkus: Folsöbirósáíraink elvi határ. X. 6