Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

64 KÖTELMI JOG. Adásvevés. tulajdonjoga átengedésért, melyet alp.-ek tőle követelnek, a szerzi megvett in- ződési vételáron felül még- 813 frt 6 krnak a megfizetését is gatlan tkve- követeli, mert az a kérdés, h. jogos-e a felp.-nek ez a követelése ? zése a vevő mint a felek közt vitás egyik kérdés a perben a biróság által nevére. eldönthető és eldöntendő. Az irányadóul szolgáló tényállás szerint a háji 178. sz. tkjkvben foglalt ingatlan, melyre 1500 frt erejéig terjedő zálogjog van bekebelezve, alp.-éknek már a tkkvi tulajdona s az ő birtokukban is van. E szerint felp. erre az ingatlanra nézve a tkkvi tulajdonjog s a birtok átadásával szerződésbeli főkötelezettségét teljesitette s csakis annak a szerződésbeli mellékkötelezettségének nem tett eleget, h. a zálogjogot törültesse. Jogszabály az, h. a vevő, a lei a megvett ingatlannak már birtokában is van, a kikötött időben a vételárt akkor is tartozik megfizetni, ha az eladó mellékkötelezettségének még eleget nem tett. De az eladót megillető ezzel a joggal szemben viszont az ingatlan vevője, ha az ingatlan zálogjoggal van terhelve, az eladótól biztosítást kivánhat a végből, h. a zálogjog érvényesítéséből reá kár ne háruljon. A hátralékos vételár felp. a tényállás szerint 1500 írtnak a megfizetését akként kérte. h. az birói letétbe helyeztessék. Ezzel a még nem törölt zálogjoggal szemben alp.-éknek az érdeke meg van védve s igy az sem akadályozhatja a kereseti jog érvényesitését, h. felp. az 1500 frt erejéig terjedő zálogjogot az eladott ingatlanról még nem törültette. Ezek szerint a felebbezési biróság Ítéletének a kereset elutasitására felhozott indokai jogilag nyilván tévesek s a felebbezési biróság jogszabály megsértésével jelentette ki Ítélete indokaiban a szerződést felbontottnak s a szerződés előtt volt állapotot helyreállithatónak. De abban a felfogásban, h. a kereset elutasitására már az Ítéletben kifejtett okok is kellő jogi alapot nyújtanak, tévesen mellőzte a felebbezési biróság a perbeli felek közt fenforgó egyéb vitapontoknak, ezek közt annak a kérdésnek, h. az ingatlanok vételára 1000 frt vagy 3100 frt volt-e? az eldöntését s az egyébb vitás kérdések tekintetében a tényállás megállapítását, a minek az a következménye, h. a hiányos tényállás az ügy végeldöntésére nem alkalmas. Ezért a S. E. 204. §. értelmében a felebbezési biróság Ítéletének fentebb megjelölt részét feloldani s a felülvizsgálati eljárásban felmerült kétséget megállapítani kellett. (99. szept. 4. G. 228.) Tulajdonjog 16167. Curia: A tulajdonjog fentartásával kötött adásvételi fentartása. szerződésnél, a tulajdonjog átháramlásának a bekövetkezése a vételár lefizetésétől függ. Addig, mig ez a feltétel be nem következik, a vevő birtokába adott dologra a tulajdonjog átruházásának a hatálya be nem következik. A felebbezési biróság Ítélete szerint, a vételár tényleges megfizetése addig meg nem történt ugyan, de a vételár beperlésére s a végrehajtás foganatosítására alapított jogi következtetés utján a felebbezési biróság arra az eredményre jutott; h. felp. fentartott tulajdonjogától elállott. Azonban, a jogtól való elállásnál, vagy a mi azzal egy jelentőségű, a jogról való lemondásról csak ott lehet szó, a hol az erre irányuló akarat vagy világos szavakkal vagy minden kétséget kizáró