Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

44 KÖTELMI JOG. Engedmény, sitettnek jelentelik ki, a felebbezési bíróság- ítéletében azonban oly tények nincsenek megállapítva, melyekből az tűnnék ki, h. a Délmagyarországi gazdasági bank ilykép teljesítette a fizetést. Felp.-nek egy másik panasza folytán azonban a felebbezési biróság Ítélete feloldatott és a felebbezési biróság uj tárgyalás tartására utasíttatott. A beavatkozóként a csatlakozási kérelemben fellépett Délmagyarországi gazdasági bank csatlakozási kérelmét pedig azért kellett visszautasítani, mert sem az elsőbirósági, sem a felebbezési eljárásban be nem avatkozott, már pedig még az alp. jogainak érvényesítése elősegítésére irányuló beavatkozás is a S. E. 140. §. értelmében csakis arra terjedhetett ki, h. a felebbezési eljárásban, nem pedig a felülvizsgálati eljárásban avatkozhasson be. Mágától értetődvén, h. ezzel a beavatkozóként fellépett Délmagyarországi gazdasági bank, minthogy a felebbezési eljárás folytatása rendeltetett el: nincs elzárva attól, h. a felebbezési eljárás folytatásakor az alp. jogainak megvédésére, a felebbezési eljárásban beavatkozóként felléphessen. (99. máj. 3. I. G. 72.) 7. Megbízás. Közbenjárás. Utalványozás. Megbízás ter- 16135. Curia: Az alp. gabonakereskedő részéről a felp. jedelme. bizományoshoz minden közelebbi vonatkoztatás nélkül pusztán 2000 mm. buza megvételére irányuló A) alatti megbízás, nem viseli magán az oly megbízásnak szokásszerü jellegét, a mely rendszerint a megbízó személyénél, foglalkozásánál s ezekre tekintettel a megbízás tárgyánál fogva, már tőzsdejátékra mutat. (98. nov. 24. 870.) 16136. Curia: A. felp. a B) a. tartalma szerint férjétől pusztán férje helyett és nevében pénzeknek felvételére és nyibgtatványozására nyert meghatalmazást, az ilyen irányú meghatalmazást jogkör pedig nem terjed ki a követelés behajtására irányuló pereknek vitelére is. (99. fe'br 15. 105. I. 99. 15.) 16137. Curia: Megtámadják továbbá a felülvizsgálattal élők a felebbezési biróság ítéletét azért is, mert ha megállapította is a felebbezési biróság, h. M, I. jogosítva volt is özv. M. P.-né nevében a per tárgyát képező ingatlanokat haszonbérbe adni, a bérlemény fentartása iránti pert özv. M. P.-né ellen is kellet volna indítani, mivel az ingatlanok felett a haszonélvezeti jog őt illette. E tekintetben a panasz szintén alapos, mert a meghatalmazott az általa ily minőségben létesitett ügyletnél nem a maga nevében, hanem a megbízója nevében vállal kötelezettséget, tehát az ily ügyletből származó jogát a másik szerződő fél csak a meghatalmazó ellen indítandó perben érvényesítheti, és az ügylet tárgyára kiterjedő hatálylyal csak a meghatalmazó perben állása mellett lehet határozni és csak ily perben állapitható meg az állítólagos meghatalmazás ténye is. (I. G. 378/1896. és I. G. 84/1898. sz. curiai határozatok.) (98. máj. 11. I. G. 298.)