Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

440 VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. 1881: LX. tozik. ( 99. április 8. 7. számú tartott ülésében polgári döntt. cz. vény). 40. §. 16874. Budapesti tábla: Jóllehet az 1881: XVII. t. cz. Vissvégrehaj- 26—37. §-aiban szabályozott megtámadási perekben keletkezett tás (megtáma- birói határozatok nincsenek kifejezetten felsorolva az 1881: LX. dási perben t. cz.-nek a vissz végrehajtásról szóló 40. §-ában: mindazonáltal, hozott itélet minthogy a megtámadási perben kelt s felp.-re kedvező határoellen). zatok az 1881: XVII. t. cz. 31. §-ában foglaltaknál fogva is, lényegökben egy jelentőségűek a végrehajtási törv. imént idézett 40." §-ában elsorolt birói határozatokkal, már a birói Ítélettel megállapított jogok érvényesítése szempontjából sem férhet ahhoz kétség, h. a megtámadási perben kelt s felp.-re kedvező Ítéletek alapján szintén helye van a. visszvégrehajtásnak. (97. szept. 14. 6333.) 16875. Kolozsvári tábla: Hhagyja, mert: bár a végrehajtást elrendelő 7876/97 végzésben az udvarnak a végrehajtató részére végrehajtás utján való átadása elrendelve nem volt, de mivel a végrehajtó eme telekrészt is eljárása reudén a végrehajtató részére átadta, s mivel a végrehajtásnak az a czélja, h. a mi a végrehajtást szenvedőtől a végrehajtástól elvonatott, az a visszvégrehajtással vissza adassék, ennek megfelelően az eljáró bíróság az udvarra is a végrehajtást teljesen rendelte el. (98. jun. 8. 1758.) 42. §. 16876. Kolozsvári tábla: Ka a végrehajtást szenvedő azon Végrehajtási ítélet ellen, melynek alapján a végrehajtás elrendeltetett, halasztó ősszeg letétbe hatályigal nem biró felebbezéssel élt s az itélet hatályon kivül helyezése, helgezése esetére őt megillethető visszvégrehajtási igényeinek biztosítására, a követelést az 1881: LX. t. cz. 42. §. feltételei szerint birói letétbe helyezi, ha az itélet feloldatott, végrehajtást szenvedő jogosítva van a letétbe helyezett összegnek kiutalását kérni. Ind.: Az 1881 : LX. t. cz. 42. §-a nem foglal magában intézkedést arra nézve, ha azon itélet, a mely ellen végrehajtást szenvedett halasztó hatálylyal nem biró felebbezéssel élt, feloldatik vagy póteljárás rendelése mellett megsemmisíttetik, a végrehajtást szenvedő által visszvégrehajtási igényeinek biztosítása érdekében az idézett §. feltételei szerint birói letétbe helyezett követeléssel mi történjék, vájjon az ily esetben kiutalható-e a végrehajtást szenvedő részére, vagy mindaddig birói letétkép kezeltessék, mig a per jogerős Ítélettel befejezést nyer. Ezen kérdés eldöntésénél tehát azon elvek lehetnek irányadók, a melyek törvényhozásunkat a magyar judicaturában addig nem ismert, az 1881 : LX. t. cz. 42. §-ában szabályozott biztositási mód megalkotásánál vezéreltek. Ezen jogkedvezmény czélja az; h. a végrehajtást szenvedettnek a netán keletkezhető visszvégrehajtási igényeit biztositsa a vagyontalan végrehajtóval szemben azon esetre, ha a végrehajtás alapjául szolgáló itélet hatályon kivül helyeztetik, de mindazonáltalvégrehajtató érdekeit is biztositja mindaddig, mig a végrehajtáshoz alapja és jogezime van. Ha a végrehajtás alapjául szolgáló itélet feloldatik, elenyészett a végrehajtás alapjául szolgáló itélet; s ekkor az esetben is, ha végrehajtást szenvedett nem élt