Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

180 ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. Törvényes dig a peres felek megegyező előadása szerint, tiszta hagyatéka öröklés, nem maradt, az alp. által pótlandó hiány a felp. által köteles Köteles rész. rész czimén követelhető fenebbi 1102 frt 50 krt. A kamat azért ítéltetett meg csak a kereset indítása napjától, mert felp. terhére eső mulasztást követett el az által, h. habár pedig örökhaggó 1883. évben halt meg, keresetét csak 1897. évben adta be. (99. jan. 24. 5102/98. P. XXXVIII. 1.) 16387. Curia: Felp. ... a vég-rendeletet csak annyiban kérte érvénytelennek nyilvánitatni, a mennyiben köteles részét sérti és keresetét egyébként is nem örökrész, hanem kifejezetten köteles részének, valamint állítólagos kölcsönkövetelésének megítélésére irányozta. Minthogg pedig a köteles résinek a megsértése a végrendeletet érvénytelenné még nem teszi, hanem csak azzal a következményngel jár, h. a régrendelet a köteles rész érvényesítésének útjában nem állhat, vagyis h. az annyiban, a mennyiben azzal a köteles rész sértetett, hatálylyal non bír. következőleg a kereset is nem a végrendelet érvénytelen nyilvánítására, hanem annyiban, a mennyiben a köteles részt sérti, annál: hatálytalan nyilvánítására irányultnak veendő és minthogy a köteles részben megsértett örökös, köteles részének aránylagos megítélését a végrendelettel kedvezméngezettek bármelyike ellen külön is érvényesítheti, mert törvényes ok nincs arra, h. vélt igényét csak ugy érvényesítheti, ha ezt minden kedvezményezett ellenében keresi, annak pedig, h. a keresetet csak a kedvezményezettek egyike vagy másika ellen irányozta, csak az lehet a következménye, h. köteles részének csak az a része Ítélhető meg jaVeiről^ £L mely a perbe vont végrendeleti örököst a kedvezményezés arányában terheli, mely arány a perben álló felekre való hatálylyal, a többi érdekelteknek meghallgatása nélkül is megállapítható, és azon arány iránt sem forog fenn kétség, a melyben másodrendű alp. a netáni hagyatéki terhelt viselni tartozik és minthogy végre a kereset másodrendű alp. mint megajándékozott ellen is irányoztatott, mely irányban a per különben azon kérdéstől függetlenül biráltathatnék el, vájjon megsértetett-e a felp.-nek köteles része a végrendelet által is, mindezeknél fogva jelen per N. G. egyik végrendeleti örökösének perben állása nélkül is érdemben elbirálhatónak kimondandó és a másodbiróságnak ennek megfelelően hozott Ítélete helybenhagyandó volt. (99. jan. 29. 2388/98.) 16388. Felp.-ek, mint elhalt Sz. J. három leányának leszármazói, a törvényes osztályrészben történt állítólagos sérelem miatt indítják a törv.-es osztályrész kiegészítése végett ugyanazon örökhagyó két életben levő fia és három meghalt fiának örökösei ellen, azonban ez utóbbiaknak nem mindenik, különben hitelesen kimutatott örökösét vonták perbe. Ebből az okból azonban a kereset el nem utasítható, mert a most említett három, a kereset szerint kedvezményezett,, fiörökös leszármazó örökösei a per adatai szerint a saját atyjuk hagyatékában már megosztoztak, azt közülök mindegyik tényleg birtokba is vette s