Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)
176 ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. Hagyaték, teleimé nyilvánítására, hanem annyiban, a mennyiben a kötelesKöteles rész részt sérti, annak hatálytalan nyilvánítására irányultnak veendő és minthogy a Tcötelesrészben megsértett örökös kötelesrészének aránylagos megítélését a végrendelettel kedvezményezettek bármelyike étlen külön is érvényesítheti: mert törvényes ok nincs arra, h. vélt igényét csak ugy érvényesítheti, ha azt minden kedvezményezett ellenében keresi, annak pedig", h. a keresetet csak a kedvezményezettek egyike vagy másika ellen irányozta, csak az lehet a következménye, h. kötelesrészének csak az a része Ítélhető meg javára, a mely a perbe vont végrendeleti örököst, a kedvezményezés arányában terheli, mely arány a perben álló felekre való hatálylyal, a többi érdekelteknek meghallgatása nélkül is megállapítható és azon arány iránt sem forog fenn kétség, a melyben II. r. alp. a netáni hagyatéki terhet viselni tartozik és minthogy végre a kereset II. r. alp. mint megajándékozott ellen is irányoztatott, mely irányban a per különben azon kérdéstől függetlenül biráltathatnék el, vájjon megsértetett-e felp.nek kötelesrésze a végrendelet által is, mindezeknél fogva jelen per N. G. egyik végrendeleti örökösének perben állása nélkül is érdemben elbirálhatónak kimondatik és a másodbiróságnak ennek megfelelően hozott Ítélete helybenhagyandó volt. (99. jan. 24. 2388/98.) 16385. Kalocsai tsz.: A kir. tsz. felp.-ket azon kérelmükkel, h. néhai T. F.-né szül. Sz. N. L. Solton, 1892. szept. 12-én kelt végrendelete, az ő kötelesrészük szempontjából, hatálytalannak mondassék ki, továbbá, h. a hagyatéki vagj^onok birói árverésen eladassanak s a vételár felp.-ek közt elosztassék, elutasítja. A budapesti tábla 637/98. p. sz. Ítéletével a 4800/97. p. sz. elsőbirósági ítéletnek azt a részét, melyben felp.-ek a végrendelet félretétele és alp. haszonélvezeti jogára vonatkozó törv.-es örökösödési joguk megítélése iránti kérelmükkel elutasittattak, helybenhagyta, de a kir. tábla felp.-eknek a kötelesrészre vonatkozó kérelmét fentartottnak nyilvánítván, utasította a tszéket, h. póttárgyalás után azon kérdésben, vájjon örökhagyó végrendelete a felp. kötelesrésze szempontjából hatálytalan-e, továbbá a hagyatéki vagyon közösségének megszüntetése kérdésében s a perköltség tekintetében hozzon uj ítéletet. Felp. azonban ez iránti kérelmeivel is elutasítandó volt. Kötelesrész végrendelettel szemben követelhető s a végrendelet a kötelesrész szempontjából annyiban hatálytalan, a mennyiben a kötelesrészt igénylőnek vagy éppen semmi, vagy kevesebb jogot biztosit, mint a kötelesrész. Jelen esetben örökhagyó végrendeletében alp. javára a hagyaték egy csekély részében örökösödési, a többi részében haszonélvezeti jogot biztosit, azonban ezen haszonélvezetül hagyott vagyon tulajdonáról nem intézkedik, a mi eo ipso törv.-es öröklési jog czimén felp-.eket illeti, ennek biztosítása azonban a hagyaték átadás körébe tartozik. Miután tehát jelen esetben örökhagyó végrendelete majdnem az egész hagyatékban tulajdoni jogot, tehát több jogot biztosit felp.-eknek, mint a köteles-