Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

CSALÁDJOG. 145 felp. leánya elhalálozásakor az alp. fiával törvényes házassági Házastársak kötelékben volt, a családi viszonynál fogva, a mennyiben az el- vagyonjogi vihumjtnak vagyona nem volt, a mi meg van állapítva — első sor- szonya egyban a neje temetési költségeit alp. fia, mint férj, nem pedig az más közt. elhunyt asszony apja, t. i. felp. tartozott fedezni, minthogy pedig1 alp. fiával szemben meg van állapitva, h. vagyona van, a felp. által fedezett temetési költség megtérítésére jogszerűen köteleztetett. (98. szept. 21-én G. 204.) 16310/«. Curia: A férj, nejének a házassági viszonynyal A feleség összefüggésben nem álló, külön lekötelezéseiből származó adósságá- adósságai, ért nem felelős ugyan, s azt neje helyett kifizetni nem tartozik, de ha azt mégis kifizeti s a hitelező által magára engedményezteti, az engedmény alapján támasztott követelés ellenében a nő is épen ugy, mint minden más adós általában, nemcsak azokat a kifogásokat érvényesítheti, melyek őt a hitelező ellen megilletik, de azokkal a kifogásokkal is joghatályosan élhet, melyek őt az engedményes ellen megilletik. (98. aug. 31. I. Gr. 167.) 16511. Curia: Az állandó törv.-es gyakorlat szerint ahá- Házassági zasfeleknek szabadságában áll, ugy a válóper meginditása előtt, szerződés, mint annak folyama alatt, a házassági vagyonjogi kérdéseket szerződésileg szabályozni, ily szerződés létrejöttekor pedig a felek vagyonjogi viszonyainak szabályozására egyedül a megkötött szerződés az irányadó, és valamikép az 1894: XXXI. t.-cz. 92. §-a megengedi, h. a felek a válóperben a tartás iránt külön egyezkedhetnek, sőt, b. a nő a tartásról le is mondhasson, ép ugy nincs kizárva, h. a házasfelek ily egyességet az ideiglenes női tartás tekintetében is köthessenek. (99. máj. 26. I. G. 114.) 16312. Curia : Habár hazai jogunk az iránt, h. a nő férjét A. férj eltareltartsa, rendelkezést magában nem foglal, ebből azonban csak tása a nő réaz következik, h. a vagyontalan férj nejétől különélés esetén széről. sem követelhet tartásdijat, még ha az a nő hibájából történt is, de a házassági együttélés tartama alatt a a nő külön vagyonának jövedelme ép ugy, mint a férj külön vagyonának jövedelme, a közös háztartás szükségleteire fordítandó és abból, h. a férjének vagyona nincs, mely miatt a törvény által reá ruházott annak a kötelességnek eleget nem tehet, h. a közös háztartás költségeit fedezze, egyáltalában nem következik, h. ez okból a nő vagyonának jövedelmét a közös háztartás költségeinek fedezése alól kivonhassa, a minek megengedése a házasság erkölcsi és jogi természetével ellenkeznék; különben pedig az, hogy a nő vagyonának jövedelme a közös háztartás költségeinek fedezésére fordittassék, nincs ellentétben a hazai jogunkban elfogadott vagyonelküTönzési rendszerrel. (98. decz. 9. I. G. 397.) 3. A nő külön vagyona. 16313. Curia: A házasság tartama alatt szerzett tárgyakra és ezek jövedelmére, a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti, akinek külön vagyonából az származott s így az ily Márkus: Felsőbíróságaink elvi határ. X. 10 ,