Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

132 CSALÁDJOG. Házassági jog. három hó alatt azonban a házasság felbontását külön non kéri, 1894:XXXI. ily esetben a viszonkereset érdeme többé nem rizsgálható. (98. t.cz. szept. 6. 2989.) 99-103. §§. 16289. Curia: Az ágy- és asztaltól való különélésnek, mint Ágy- és asz- békéltetési kísérletnek, az 1894: XXXI. t. cz. 99. §-a alapján táltól való való elrendelésével, a bontási kérelem nincs ugyan érdemileg el­különélés el- döntve, de a per adatai annyiban mégis mérlegelendő/e, h. az rendelése, ágy- és asztaltól való különélés czéltalan és igy el nem rendelendő az esetre, ha egyáltalán jelenségei sem forognál fenn oly körülményeknek, melyek esetleg bontó oknak minősíthetők, s igy, miután az ágy- és asztaltól való különélés elrendelésénél esetleg a gyermekek elhelyezésére és vagyoni igényekre vonatkozó fontos kérdésekre nézve szükséges intézkedés : a 99. §. alapján keletkezett határozatok jogi természetükre és hatályukra nem azonosak lévén az 1894: XXXI. t. cz. életbe lépte előtt fenn állott jogszabályoknak megfelelő azokkal a határozatokkal, melyek­kel az ágy- és asztaltól való különélést, esetleg a feleknek kije­lentései alapján, elvontan, mint békitési kisérlet, minden különös joghatály nélkül ismételve is elrendeltetett: az 1894: XXXI. t. cz. életbeléptetése után, a 99. §. alapján keletkezett határozatokra nézve, az előzően fennállott az a gyakorlat nem folytatható, mely szerint az ágy- és asztaltól való különélést elrendelő I-sö fokú Ítélet ellen jogorvoslat meg nem engedtetett. A másodbiróság vég­zését tehát ezekből az okokból megváltoztatni, az I-ső fokú ítélet ellen alp. részéről beadott felebbezést elfogadni s a másodbiró­ságot az ügyek érdemi elintézésére utasítani kellett. (99. márcz. 14. 154.) 16290. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítélete annyiban hivatal­ból megsemmisittetik, a mennyiben a házasság alp. viszonkeresete folytán felp. vétkességéből is lett febontva; egyébként azonban, vagyis annyiban a másodbiróság Ítélete hhagyatik, a mennyiben a házasság felp. keresete folytán alp. vétkességéből az 1894: XXXI. t. cz. 80. §-ának c) p.-ja alapján felbontatott. Ha a házas­társak ágy- és asztaltól elválasztattak, ez esetben a perben érvé­nyesitett ok alapján, az 1894: XXXI. t. cz. 100. §-a szerint csak akkor van helye a házasság felbontásának, ha azt felp. és viszon­kereset esetében, az alp. az ágy- és asztaltól való különélésre szabott idő letelte után három hónap alatt kérik. Minthogy pedig az ágy- és asztaltól való különélést elrendelő 6465/1897. sz. ítélet alp. részére 1897. jul. 5-én kézbesittetett s igy az abban ki­tűzött hat havi idő 1898. jan. 5-én, az ettől számitott hat havi határ­idő 1898. ápr. 5-én lejárt s alp. ez alatt az idő alatt a viszonke­resetének érvényesítését nem szorgalmazta; mindkét alsóbiróság lényeges szabályt sértett meg azzal, h. a jelzett véghatárnap letelte után vagyis 1898. máj. 21-én tartott tárgyaláskor már elkésetten előterjesztett kérelem alapján, a viszonkeresetet érdemileg eldöntötte s illetve a házasság alp. viszonkeresete folytán, felp. vétkességé­ből is lett felbontva; e tekintetben tehát mindkét alsóbiróság rendelkezését hivatalból megsemmisíteni kellett. A másodbiróság

Next

/
Thumbnails
Contents