Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 10. kötet (Budapest, 1900)

KÖTELMI JOG. 97 alapította, h. a kérdéses időben rendkívüli szélvész dühöngött, Vaspálya kárennek daczára azonban nem bizonyította azt, h. a tüzelés egészen térítési kötemegszüntetve lett vagy legalább mérsékeltetett volna, a mennyi- lezettsége. ben a tanuk vallomása szerint a sürü fekete füst a kéményből rendkívüli mennyiségben tódult ki és lepte el a csakhamar kigyúlt épületeket, a mely körülmény nem zárja ki annak a lehetőségét, h. az alp. közegei sem éltek, az ily rendkívüli időben tőlük megkövetelhető elővigyázat és gondossággal. (99. márcz. 15. 5332.) 16228. Curia: Az a személyvonat, melyen a felp. elhalt férje utazott, délután 5 óra 36 perczkor érkezett és az állomás épületétől a harmadik sínpáron állott meg; pár perczczel később pedig, mielőtt a személyvonat utasai ki- és beszállottak, az ellenkező irányból az állomás épületétől a második sínpáron, tehát azon a sínpáron, a melyen keresztül a személyvonat utasainak a kijárás felé menni kellett, egy tehervonat érkezett az állomásra s haladt el a személyvonat és az állomás épülete közt. Továbbá a tanuk vallomása bizonyítja, h. akkor ködös, sötét idő volt, a mi az utasoknak a közeledő tehervonat észrevevését megnehezítette. Az 1874: XVIII. t. cz. 1. §-a értelmében, ha valaki a vaspálya üzeménél életét veszti, az ez által okozott károkért a vaspálya-vállalat csupán abban az esetben nem felelős, ha a vállalat bebizonyítja, h. a halált elháríthatatlan esemény, vagy harmadik személynek elháríthatatlan cselekménye, vagy a megholtnak saját hibája okozta. A jelen esetben tehát alp.-nek nem azt kellett bizonyítani, h. alkalmazottjai mulasztást el nem követtek, hanem azt kellett bebizonyítani, h. felp. férjének halálát annak saját hibája okozta. Az alp. által felhívott tanuk bizonyították ugyan, h. a személyvonat megállásakor a kalauzok hangosan figyel mezt ették az utasokat, h. kiszállan nem szabad; ez a figyelmeztetés azonban nem szolgál elegendő bizonyítékul arra, h. felp. férjének halálát annak saját hibája okozta, mert az természetes dolog, ha a személyvonat utasa a vonat megállása után arról leszáll és a kijárat felé törekszik menni, s hibát csak akkor követne el, ha az eltiltó figyelmeztetés tudomására jutna és mégis leszállana a vonatról és a kijárás felé menne. Az azonban nincs bebizonyítva, h. a felp. férjének tudomására jutott az a figyelmeztetés, h. a vonatról leszállani nem szabad. Ugyanis tanuk, kik a felp. férjével egy kocsiban utaztak, azt vallották, h. ők a kalauzok figyelmeztetését nem hallották, s ha ezek nem hallották, megtörténhetett, h. a felp. férje sem hallotta. Nem lehetett tehát bizonyítottnak venni azt, h. felp. férjének halálát annak hibája okozta. (98. máj. 17.) 18. Elévülés. Í6229. Curia: Habár nem fogadható is el alaposnak felp.nek az az érvelése, h. a követelés elismerése által uj kötelem jött létre, mivel valamely fennálló tartozás elismerése újítást nem Márkus : Felsőbíróságaink elvi határ. X 7