Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)
KÖTELMI JOG. 85 tások bizonytalan eredményének bevárására, annál fogva mind- Adásvevési két alsó bíróság ítéletének megváltoztatásával felperest kereseté- szerződés, vei teljesen elutasítani, a részéről felállított óramű visszavételére Az eladó s alperes viszontkeresete folytán 259 frt vételár részletnek s szavatossága. 10 frt kezelési díjnak lefizetésére kötelezni kellett és pedig an nál inkább, mert felperes maga terjesztette elő, hogy az óramüvön annak felállítása után 1895. évi október hó 8-ik és 28-ik nr.pján javításokat eszközöltetett, utóbb mégis midőn uj hiányokról értesült, azoknak kijavítása vagy a méreteknek meg nem felelő alkatrészek kicserélése, avagy uj szerkezet alkalmazása iránt egyáltalán nem intézkedett. Végre minthogy a vételügylet a jelen ítélettel lett megszüntetve, alperes részére kamatok megítélhetők nem voltak. (97. okt. 29. 463. J. 97.51.) 14982. Curia: Az a jogelv, hogy az eladó az eladott Az ela^6 tárgynak azonnal fel nem ismerhető hibáiért szavatossággal tar- szavatossága tozik és hogy abban az esetben, ha az átvétel után ily hiba fel- 10 eladásnál. fedeztetik, a vétel hatályát veszti, nem alkalmazható akkor, a mldön a hiba csak a tárgynak értél-érc bír befolyással, azonban a tárgy a hiba dac-iára a vétel czéljainák megfelel, a mély esetben a vevő esetleg csak a vételárnak aránylagos leszállításéit követelhetné. Felperes a kérdésben levő lovat Budapesten a lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaságnál (Tattersall) vette meg és pedig beismerése szerint nem lovaglásra vagy kocsiba fogatásra, hanem mint angol telivér, ménlovat tenyésztési czélokra. E czélra a ló alkalmas, a mint ezt a szakértők megállapították és az a tény is bizonyítja, hogy felperes a csődörlovat; minek utána azt bírói árverésen eladta és ott 1200 frtért ismét megvette, saját birtokain, ménese kancza lovainak fedezésére használta és másoknak is ily czélra átengedte. Az a körülmény tehát, hogy a lovon az átvétel után oly hiba találtatott, mely a lovat a szánt czélra alkalmatlanná nem teszi, a szerződés érvénytelenítésére indokul nem szolgálhat, miért is az a kérdés, hogy az észlelt hiba olyan-e, melyért az eladó a törvénynél fogva szavatossággal tartozik, az ügy eldöntésére mi befolyással sem bir. Ezekhez képest a másodbiróság felperest, szerződés érvénytelenítésére, a vételár és a felmerült költségek megfizetésére irányított keresetével helyesen utasította el ; és pedig annál inkább helyesen, mert tekintettel arra, hogy a ló hibája, a szakértők véleménye szerint, kissé jártas egyén által is a ménló nyerítése alkalmával a hang rekedtségéből és rövid ügetés után a hörgésen felismerhető s hogy ugy a felperes, valamint ennek közbenjárt megbízottja is a lovakhoz ért, sőt módjában állott felperesnek a Tattersallban alkalmazott állami állatorvostól a ló netáni hibáit megtudni, fel nem tehető, hogy felperes e részben tévedésben volt és mert feltére azt, hogy felperes a vétel elölt a hibáról tudomással nem birt. csupán azért, mert a ló, a melyet felperes 3000 frtért vett meg alperestől, a hiba megállapítása után felperes véleménye szerint kevesebbet, esetleg csak 1200 frtot, a miért azt felperes az árverésen ismét megvette, vagy ennél még