Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)
42 KÖTELMI JOG. A kötelezett-s az alperes, hogy családi békéje jövőre támadásoknak kitéve ség jogczime. ne legyen, áldozatra szánta magát és ebből folyóan 1500 frttal a Szerelmi vi- felperes jutalmazni, 2000 frttal pedig annak Béla nevű k. k. szony mint törvénytelen gyermekének tartását és nevelését biztosítani akarta, jogczim. a szerződés tárgyánál fogva érvényes. (95. febr. 21—46.) — Cwria: Hhagyja. (95. május 28. 4689.) 14893. Curia: A felek közt azon czéiból létesített életjáradéki szerződés, hogy a törvény által tiltott vadházassági viszonyt folytassanak, az okból, mivel a közerkölcsiség ellen irányul, semmis s az annak alapján eszközölt telekkönyvi bejegyzések, mint eredetben érvénytelenek, bármelyik érdekelt fél által megindított törlési per folytán törlendők. (5830/95). Tartozás el- 14894. Szegedi tábla: A kereset alapját képező A) alatt ismerése jog- csatolt adóssági nyilatkozatban nincs ugyan megjelölve s a czim nélkül, felek előadása is eltér arra nézve, hogy alperes az 1000 frtot minek ellenértékéül kötelezte, ez azonban teljesen közömbös, mert alperes felperessel szemben ezt az 1000 frtot tartozásának elismerte s ez a tartozás elismerés a követelés önálló jogaiméul szolgál annyival inkább, mivel alperes azzal a kifogással, hogy ez a követelés birói uton nem érvényesíthető jogczimen alapulna, nem is élt. Eldöntendő kérdés tehát csak az, hogy a kötelezett 1000 frt az adóssági nyilatkozat tartalma szerint a fennforgó körülmények között követelhető-e ? Az adóssági nyilatkozat tartalma szerint felperes az 1000 frtot alperes életében akkor is visszakövetelheti, ha alperes háztartását bármi ok folytán elhagyni lesz kénytelen s az, hogy mikor hagyhatja ott alperes háztartását? e kikötés szerint teljesen alperes tetszésétől, akaratától függött. Nem vitás, hogy felperes az alperes háztartását már jóval a kereset beadása előtt elhagyta s felperes a kikötés szerint tényének okát adni nem tartozott ugyan, de hogy maradásától függött az, hogy az 1000 frt alperesnél maradjon, megszűnt; megállapítható egyrészről alperesnek ama védekezéséből, hogy felperesnek ugy az 1000 frthoz, mint a további tartáshoz való jogát megtagadta; másrészről P. Katalin tanú vallomásából, kinek előadása szerint alperes nem viselkedett ugy, mint fiúhoz illik. Ezek szerint bekövetkezvén az a felfüggesztő feltétel, melytől az 1000 frt követelhetése függött, alperes ezt az 1000 frtot és a kereset indításától járó 5°/0 törvényes késedelmi kamataival együtt megfizetni köteles... (1897. nov. 28. 3879 ) — Curia: Hhagyja az alperest marasztaló felebbezett részében annak az indokolásnak mellőzésével, hogy az A) alatti okirat tartalma szerint felperes az alperes háztartásából való eltávozásának okát adni nem tartozott. (1898. jun. 1. 1129.) Házassági 14895. Pécsi tábla: Felperes keresetét arra alapítja, hogy ígéretből eredő alperes házassági ígérete folytán felperes kiskorú leánya 1894. követelés, február 5-én hozzáment lakni és alperessel 1895. április 15-ig együtt élt, de alperes házassági igéretét be nem váltotta, így az annak elmaradásából származó kárpótlás, illetve a czimen; mert az együttélés folytán felperes leányának jövőjét tönkre tette,
