Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

40 KÖTELMI JOG. A kötelezett- peres kereseti követelését másodrendű alperes ellenében ség jogczime. arra alapítja, hogy ez az alperes felperest azzal a kijelenSzerzödéses tésével, hogy a felperes által a „Pannónia J. H. Loicht & Neuviszony fen- feld" czégtől megvett és másodrendű alperes mint közveforgásának tett szállítmányozó rendelkezése alatt volt áruk már nincsenek kérdése. Budapesten és másodrendű alperes rendelkezése alatt, holott Kötelmi vi- azok állítólag a kijelentés megtételekor még itt voltak, tévedésbe szonyt alkotó ejtvén, felperesnek az áruk kiváltását lehetetlenné tette és az áltények. tal őt az áruk értékével megkárosította; követeli tehát ezen az alapon felperes másodrendű alperestől az emiitett áruk kiadását vagy értékét. Elsőrendű alperes ellenében pedig- felperes arra alapítja kereseti követelését, hogy ez az alperes, ki felperest az áruknak 1894. évi június hó 20-ától számítandó 10 nap alatt leendő kiváltására hivta fel és igy arról, hogy az áruk ezen időn belül felperesnek kiadassanak, gondoskodni tartozott, de ezt elmulasztotta, az e mulasztása és megbízottjának a másodrendű alperesnek jogellenes eljárása által felperesnek okozott kárért szintén felelős. Ezek szerint felperes kereseti követelését nem közte és alperesek között létrejött valamely szerződési viszonj^ra, hanem alpereseknek állítólag jogellenes eljárása alapítja. Minthogy pedig kötelem nemcsak szerződésből, hanem jogellenes cselekményből, ragu mulasztásból (ex delicto) is keletkezhetik: minthogy az a kérdés, hogy forog-e fenn alperesek vészéről oly jogellenes cselekmény vagy mulasztás, melynek alapján, reájuk felperes irányában valamely kötelezettség háramlik és oly különösen állhat-e ez a kötelezettség abból, hogy ők felperesnek a keresetben emiitett árukat kiadni vagy azok értékét megfizetni tartozzanak, a per érdemére tartozik: ennélfogva felperes kereshetési jog hiánya miatt azon az alapon, hogy felperesekkel szerződési viszonyba nem lépett, miután ily szerződési viszonyra keresetét nem is fektette, ezzel el nem utasítható; ugyanezért az elsőbiróságnak felperest keresetével egyedül ezen az alapon elutasító ítéletét a kir. itélő tábla megváltoztatta stb. (96. decz. 17.) — Curia : A másodbiróság ítélete indokaiból hhagyja. (97. nov. 9. 29S. v.) 14889. Curia: A felebbezési bíróság felpereseket keresetükkel egyedül azért utasította el, mert a peres felek között szerződéses viszony nem létezik és mert felperesek kocsijai az ipar gyakorlását szabályozó rendelet 42. §. alapján a járványbizottság megkeresésére szükség esetére igénybevehetés czéljából rendeltetvén ki, felperesek arra az időre, a melyben bérkocsijaik igénybe nem vétettek, díjazást sem követelhetnek. A felebbezési bíróságnak ez a jogi felfogása azonban nyilván téves, mert kötelmi jogviszony nemcsak közvetlen szerződésből, hanem egyéb oly tényből is származhat, a melynek a törvény vagy a jogszokás kötelező hatályt tulajdonit. A felperesek kereseti joga megállapításánál tehát nem az a mérvadó, hogy a követelés tekintetében formális szerződés felperesek és alperes között létrejött-e ? hanem az, hogy feníorognak-e oly jogalkotó tények, a melyek felperesek javára alperes fizetési kötelezettségét megállapítják? Ezt a jog-