Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

30 DOLOGI JOGOK. Erbirtoklás. pig is, a mely birtoklás a kereset megindításáig számítva a 32 évet meghaladja, alperes tehát a kérdéses ingatlant elbirtokolta. Alperesnek az elbirtoklás által szerzett jogának tűrése alól a felperes nyilvánkönyvi tulajdonos fel nem menthető, mert sem férje K. Ferencz, sem ennek jogelődje P. Miklós nem tekinthető oly jóhiszemű harmadik személynek, ki az ingatlant a nyilvánkönyvben biztában vette meg és pedig P. Miklós azért nem. mert könnyen meggyőződhetett volna, hogy az általa 1876. évi május 31-én árverésen vett ingatlan az alperes birtokában van s a birtok iránt 24 éven át soha semmiféle lépést sem tett, hanem az ingatlant 1891. évi május 5-én eladta K. Ferencznek, ki mint Szent-András község jegyzője, már hivatalos állásánál fogva tudta, hogy P. Miklóstól olyan ingatlant vett meg, mely az imént nevezett eladónak soha nem volt birtokában, de a fent emiitett tanuk vallomásából és Békésmegye volt törvényszékének 2576/1862. számú beszerzett végzéséből is kitűnik, hogy Szent-Andráson köztudomású volt, miszerint a közlegelőbeli illetőségek eladása legnagyobb részt a telekkönyvi átiratások figyelembe vétele nélkül történt. Mindezeknél fogva, minthogy rosszhiszemüleg szerzett tulajdonjogi bejegyzés a megkezdett elbirtoklás félbeszakítására nem alkalmas, a megtartott árverés pedig egymagában a folyó elbirtoklást meg nem akadálgozza, mindkét alsófoku bíróság ítéletének megváltoztatása mellett felperes keresetével egészben elutasítandó és alperes viszonkeresetének részben helyadásával a felperes annak tűrésére kötelezendő volt, hogy a kérdéses ingatlanbóli jutalékára nézve a tulajdonjog az alperes javára bekebeleztessék. Alperes viszonkeresetének az egész ingatlan tulajdonjogára nézve hely adható nem volt, mert a felperes társtulajdonosai perben nem állanak. (98. márcz. 19. 5404/97. P. XXXVI. 8.) 14885. Pécsi tábla: Tekintve, hogy a házasság tartama alatt szerzett vagyon közszerzeménynek tekintendő és tekintve, hogy felperesek ezen vélelem ellenében .... nem bizonyítottak s tekintve, hogy ezek szerint .... az, hogy Zs. Katalin a tjkveknek helyszíni felvétele alkalmával tévesen és minden jogalap nélkül vétetett fel társtulajdonosul, bizonyítva nincsen, felperesek ezen ingatlannak a B. János jogelődjük által történt szerzésére alapított keresetükkel sikerrel fel nem léphetnek. A mi pedig az elbirtoklást illeti, noha a védekezéssel élt elsőrendű alperes nem vette tagadásba felpereseknek a jogelődjüknek folytonos és békés birtoklását és noha ezen békés birtoklás a törvénges elévülési időt meghaladja, felperesek keresetének ezen az alapon sem lehetett helgt adni, mert sem felpereseknek, sem jogelődjüknek a fentebb kifejtettek szerint ezen birtoklása jogszerű alapon nem nyugszik, mert továbbá felpereseknek birtokjoga telekkönyvileg kitüntetve nincsen; ezeknek hiányában pedig felperesek az elbirtoklásra alapított jogukat sikerrel nem érvényesíthetik. (97. máj. 25. 1308.) — Curia: Alperes elleniratában kétségbe nem vonta felpereseknek kereseti azon állítását, hogy felperesek apja s illetően felperesek a kereset tárgyát képező ingatlan jutalékot 1861. évi aug.