Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

SOMMÁS ELJÁRÁS. 397 15526. Curia: Felperes felülvizsgálati kérelmében első sor- 1893: XVIII. ban azt panaszolja, hogy jóllehet a keresetének alapját képező t.-cz. a) alatti kötelezvény az 1868 : LIV. t.-cz. 167. §. b) pontjának 64., 73. §§, megfelelően van kiállítva és annak valódiságát nemcsak az előt- Bizonyítás temező tanuk bizonyították, hanem azt maga alperes is beis- okirattal. merte és igy a biróság a S. E. 64. és 73. §§-aihoz képest e kötelezvényhez, mint kötelező bizonyítékhoz kötve lévén, annak tartalmát szabadon nem mérlegelhette s jóllehet e kötelezvényen felül felperes két kifogástalan tanúval azt is bizonyította, hogy alperes a kötelezvény kiállításakor beismerte, hogy az abban foglalt összeggel felperesnek tartozik: a felebbezési biróság még sem fogadta el bizonyítottnak azt, hogy közte és alperes közt az a) alatti kötelezvényben foglalt kölcsönügylet valóban létrejött, hanem tőle még további bizonyítást kívánt, holott az említett bizonyítékokkal szemben alperes tartozott teljes ellenbizonyitékot szolgáltatni arra, hogy a kölcsön le nem olvastatott és ő kötelezettséget nem vállalt, mely állítását azonban alperes nem is valószínűsítette. Ez a panasz alaptalan. A felebbezési biróság ugyanis nemcsak azt a tényt állapította meg ítéletének tényállásában, hogy az a) alatti okirat valódi, hanem az elsőbiróság Ítéletéből átvett tényállás szerint megállapította azt is, hogy az a) alatti kötelezvény kiállításakor az abban foglalt 3200 frt kölcsönösszeg alperes kezéhez ki nem fizettetett és sem összeszámolás nem történt a peres felek között, sem azok az iránt nem nyilatkoztak, hogy a kérdéses összeggel mi czimen tartoznék alperes felperesnek, sőt a felebbezési biróság ítéleti tényállása szerint, felperes felebbezésében azt adta elő, hogy alperesnek 100—200 frtos kölcsönöket adott, mely állítása által az a) alatti kötelezvény ama tartalma, hogy alperes 3200 frtot a kötelezvény kiállítása napján vett fel kölcsön, egyenesen megczáfoltatott. Á dolog ily állásában és figyelemmel arra, hogy a S. E. 73. §-a értelmében az 1868 : LIV. t.-cz. 167. §. b) pontjának megfelelő alakban kiállított okiratnak tartalma is csak addig szolgál bizonyítékul a hitelező mellett, mig az adósként perelt, a tartalom valótlanságát, illetve az ügyletnek ál- vagy színlelt voltát nem bizonyítja és továbbá tekintettel arra, hogy a felebbezési biróság tényként megállapította még azt is, hogy az a) alatti okirat tartalma nem való ; a felebbezési biróság bizonyítási kötelező szabályt nem sértett meg az áltál, hogy azt jelentette ki, hogy az A) alatti okirat tartalma valótlanságával szemben, habár az A) alatti okirat valódi is, felperes feladatához tartozott annak bizonyítása, hogy a kereseti kölcsönösszeget alperesnek készpénzben vagy egyéb értékben tényleg kiszolgáltatta. Es tekintve, hogy a felebbezési biróság Ítéletének tényállása szerint felperesnek a bizonyítás az irányban sem sikerült, sőt a felebbezési biróság a perbeli összes bizonyítékok és adatok méltatásával nyert meggyőződéseként azt állapította meg, hogy &z a) alatti kötelezvény csupán abból az okból állíttatott ki, hogy alperes hitelezője dr. B. László 5000 frtos követelésének jelzálogi bekebelezése mellőztessék, s igy az követelésére