Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

370 CSŐDTÖRVÉNY. Csöd- perben tartott tárgyalás során, habár csak vagylagosan (alternatörvény. tive) is. a bejelentésben kitett jogalap mag nem változtatható és 125—151. §§. módosítható: felperes által a tárgyalás kezdetén előterjesztett ama Bejelentés alá kérelmeknek, hogy a kereseti követelés nemcsak a czég csődesö igények, tömege, hanem a közadós czég tagjai, u. m. özv. B. Márkusné és B. Róbert csődtömege ellen is és pedig arra az esetre, ha a váltók hamisaknak bizonyulnának, nemcsak a váltók, hanem a tárgyalás kezdetén előadott jogalapon is valódinak megítéltessék, — egyike sem lett volna figyelembe vehető, hanem a követelés egyedül csak a csődbejelentésben, illetve a keresetben elfoglalt jogalapon lett volna viszgálat tárgyává tehető, ebben az esetben pedig csak az a kérdés képezhette volna eldöntés tárgyát, hogy a váltókon előforduló „Márkus Bettelheim's Wwe" kibocsátói és forgatói névaláirás a czég tagjainak egyikétől vagy másikától, avagy ezek egyikének vagy másikának e végből meghatalmazottjától származik-e? következéskép a felperes által kínált eskü szövege is csak erre a ténykérdésre lett volna kiterjeszthető s a jelen per csak az érintett, egyedüli döntő körülmény befoglalásával szövegezett eskü le vagy le nem tételéről lett volna függővé teendő. Minthogy azonban alperes csődtömeggondnok a másodbiróság Ítélete ellen felebbezéssel nem élt, s igy az az ő előnj^ére s a felebboző felperes hátrányára meg nem változtatható : a másodbiróság ítéletét ezeknél az indokoknál fogva helybenhagyni kellett. (97. nov. 17. 1187.) 153. §. 15447. Curia: A Cs. T. 153. §-a értelmében a külön kieléKülön kielégi- gitési jog megállapítása iránti rendelkezés oly esetben, a melytésre jogosult ben a per a csődnyitás előtt már más bíróságnál megindittatutt, hitelező. nem a csődbíróság, hanem a már eljárt perbíróság hatásköréhez tartozik és az olyan folyamatban levő perek a Cs. T. 9. §-a értelmében a tömegre azon állapotban mennek át, melyben azok a csődnyitás idejekor voltak. (97. márcz. 4. 635. Dt 3. VIII. 66.) 199—236. §§. 15447/a. Curia: Az Ausztriával fenollá viszonosság folytán Osztrák kény- abban az esetben, ha a közadósnak magyar területen levő ingatszeregyezse'g lanaira a hazai biróság előtt külön csőd nem nyittatott, az oszhatálya trák csődbiróság előtt jogérvényesen létrejött kényszeregyezség hatód y a. magyaror- a hazai biróságok előtt indított perekben érvényesített követelésekre szági hitele- is kiterjed és igy a hazai hitelező az osztrák közadósnak összes zövel szemben, ingó vagyonából csakis az osztrák csődnek megfelelő módon nyerhet kielégítést és e tekintetben nem tesz különbséget az, hog3r követelését az osztrák csődbe be nem jelentette, mert az osztrák csődtörvénynek vonatkozó rendelkezései szerint a kényszereg}^ezség hatálya kiterjed a be nem jelentett követelésekre is és igy az elengedett hányad, a mennyiben a közadósnak magyar területen ingatlan vagyona nincs és ebből folyóan a Cs. T. 75. §-a szerint külön eljárásnak nincs helye, a hazai biróság előtt sein érvényesíthető, nem képezvén e tekintetben akadálgt az a körülmény, hogy az osztrák Cs. T. 200. §-a 5. pontjában meghatározott 4O°/0-nál alacsonyabb hányaddal is joghatályosnak fogadja el a kényszeregyezséget. Helyesen állapította meg tehát a másod-