Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

366 CSŐDTÖRVÉNY. Csőd- egyedül abból az indokból teljesíthetetlen, mivel az 188,1. évi törvény. XVII. t\cz. ilyen, a bűnvádi eljárás alapjául szolgáló kérelem 84—87. §§. tárgyalását és elbírálását meg nem engedi, e kérelem teljesen perrendCsödnyitási ellenes. (1)7. márez. 30. 786.) — Curia. Hhagj'ja. (97. jun. kérvéuy 15. 559. 15435. Curia: A csődnyitási kérvénynek alapindokát az képezvén, hogy a panaszlott adósra háramlóit hagyatéki vagyon tekintetében panaszlott adós állítólag oly értelmű nyilatkozatot tett, hogy örökségi igényeire nézve ki van elégitve; panaszos viszont azt vitatván, hogy ez a nyilatkozat a csődt. rendelkezései alapján megtámadható, e szerint nincsen kizárva az, hogy a megtámadási jog érvényesítésével, a csődhitelezők kielégítésére fordítható csődvagyon esetleg előállítható, — közadós ellen a csőd elrendelendő volt. Annak az érdemi kérdésnek tüzetes elbírálása, hogy az adósnak megtámadható jogcselekvénj't magában foglaló valamely nyilatkozata a reá háramló hagyaték tekintetében valóban megtörtént-e és hogy ennek alapján a megtámadási jog sikeres érvényesithetésének elő föltételei fenforognak-e, a csődnyitási kérvény keretébe nem tartozik. (98. febr. 3. 75. J. 98. 11.) 15436. Curia : Kérelmezők valószinüvé tették ug}ran azt, hogy a csőd elrendelése esetén, ha a tömeggondnok a kötött osztályos egyezséget megtámadná, panaszlott törvényes osztályrésze czimén a tömeg részére valamely vagyon szerezhető volna ; minthogy azonban tényleg létező vagyon hiányában az ily igény a csőd elrendelésének alapjául az 1881: XVII. t.-cz. 87. §-a szerint csak akkor szolgálhat, ha a hitelezők a csődeljárási költségek viselésére késznek nyilatkoznak s a szükséges összeget e czélra le is teszik, kérelmezők pedig ez iránti készségűket ki nem jelentették, ennélfogva kérelmükkel elutasitandók, illetőleg a panaszlott felfedező eskü letételére kötelezendő. (97. okt. 27. 919. Dt. 3. X. 85.) 15437. Temesvári tábla: Panaszlottak az. . . 1000 frtos váltón látható névaláírásaik valódiságát nem tagadták, minthogy pedig a váltó aláírásának ténye panaszlottak váltójogi kötelezettségét megállapítja, . . . minthogy továbbá ama kérdés eldöntése, vájjon a panaszló a váltó eredeti tartalmat özv. T. Tivadarné panaszlottnak váltókötelezetti minősége tekintetében megváltoztatta-e vagy sem és hogy a vitatott megváltoztatás panaszlottak váltójogi kötelezettségére mennyiben bir befolyással ? a jelen csődnyitási eljárás keretébe nem tartozik: ezeknél fogva panaszló követelését a kir. itélő tábla igazoltnak tekintette . . . mindazonáltal csődnyitási kérelmet elutasitotta . . . . Az F) alatt mellékelt levél tartalmával az azt kiállító T. Arthur irányában csak az van igazolva, hogy ez a panaszlott fizetéseit megszüntette, a miatt azonban csupán kereskedő ellenében volna a csőd a Cs. T. 248. §-a értelmében megnyitható, de nem a panaszlott ellenében, a ki a csődnyitási kérvény tartalma szerint nem kereskedő, hanem földhaszonbérlő ... A B) alatti végrehajtási jegyzőkönyvből pedig csak az tűnik ki, hogy két hitelező részére összesen