Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

CSŐDTÖRVÉNY. 361 befolyással nincs, másrészt a felperes a birtokában levő váltón ala- Csöd•]mló követelése valódiságát könyvkivonattal támogatni nem tartó- törvény. zik. De az alperes megtámadási kifogásának sem volt hely ad- 26-21. §§. ható ; mert nem nyert beigazolást sem az, hogy a felperesnek a Megtámadási váltóügylet létesítése^ sőt még zálogjoga szerzése idejében is a per. közadós csődkérvényének beadásáról vagy fizetésének megszüntetéséről tudomása volt (Cs. T. 27. §-a), sem az, hogy a kérdéses ügylet a hitelezők megkárosítására irányul és hogy ezt a felperes tudta (Cs. T. 29. §.), mert a fenforgó esetben a Cs. T. 28. §-ának 2. pontja sem alkalmazható, minthogy eme törvényhely alapján csak oly terhes szerződések támadhatók meg. a melyekkel a közadós hitelezői bebizonjdthatóan megkárosittattak; valamely szerződésnek a hitelezőre nézve káros voltát azonban kétségtelenül az tartozván bizonyítani, a ki a szerződést e miatt megtámadja: a csődhitelezők megkárosításának a Cs. T. 28. §.2. pontjában megkívánt igazolása is az ezt állító felet terheli ; tekintve pedig, hogy az alperes ebben az irányban semmiféle jogszerű bizonyítékot nem szolgáltatott és tekintve, hogy ezek szerint bizonyitatlan maradt az a lényeges körülmény, hogy a megtámadott ügylettel a hitelezők megkárosittattak ; az alperesnek ez a kifogása sem vétethetett figyelembe és pedig annál kevésbé. mert habár a Cs. T. 28. §-ának 2. pontja esetében a másik szerződő fél tartozik bizonyítani azt, hogy a közadósnak a hitelezők megkárosítására irányuló szándékáról tudomással nem birt, ennek a bizonyításnak szüksége mégis csak akkor áll elő, ha a hitelezők megkárositása a támadó fél részéről már be is bizonyittatott: az előfeltétel, vagyis a károsítás igazolása nélkül azonban annak a bizonyítása, hogy a kárositási szándékról az ellenfél tudomással bírt, ki van zárva. — Curia: Hhagyja. Indokok: Alperesnek a váltóügylet hatálytalanítására vonatkozó kifogását, helyesen hagyta figyelmen kivül a másodbiróság, az általa a Cs. T. 28. és 29. §-aira alapított indokoknál fogva. Egyébként is a kir. táblának itékte, azon indok mellőzésével, mely szerint felperes, tekintettel a közte és közadós között fenforgó sógorsági viszonyra, jóhiszemű váltóbirtokosnak nem tekinthető és a mely szerint a másodbiróság felperest, nyilván tévesen, a V. T. 9J2. §. rendelkezésének szempontjából, harmadik személynek tekinti, holott az alperes által emelt kifogások épen a felperessel szemben közvetlenül fenforgó visszonyból meritvék : a benne foglalt egyéb indokoknál fogva hagyatott helyben. (97. nov. 16 562. V.) 15426. Curia: A kereseti igény alapjául szolgáló b) alatti okiratban foglalt engedményezési jogügyletet a tömeggondnok a Cs. T. vonatkozó rendelkezései alapján kifogás alakjában a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak kéri nyilvánítani azért, mert az színlelt, visszteher nélküli, a hitelezők megkárosítását czélzó és oly időben keletkezett, midőn közadós fizetéseit már megszüntette és erről felperes tudomással birt. Alperes azonban felperes tagadásával szemben az érvényesített (és kifogás alakjában csődválasztmányi felhatalmazás nélkül is érvényesithetö) megtámadási