Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)
CSŐDTÖRVÉNY. 353 szerződést a közadós mint bérbeadó kötött, a szerződésileg Csödkikötött időtartamon változás nem történik, nem módosítja azt törvény, a jog-viszonyt, a mely a csődtörvény általános rendelkező- 22. §. séhez képest fennáll a csődtömegnek ügyletei alapján, a csőd- Bérleti tömeg és a vele szerződési viszonyban levő fél között. Sőt, szerződés hogy a haszonbérleti szerződési viszonynak a csődtömeg részé- « csődtömegről való folytatása esetén csakis a csődtömeggel fennálló ügylet- gel szemben. ről lehet szó, kitűnik épen a csődt. 48. §. 2. pontjából, a mely (Beszámítás.} szerint a tömeg tartozásainak meghatározásánál kifejezetten hivatkozás történik a csődt. 22. §-ára. Ezek szerint a bérlőnek a közadóssal kötött haszonbérleti szerződés alapján a csőd tartama alatt lejárt bérrészletre vonatkozóan fennálló tartozása, olyannak lévén tekintendő, a mélylyel a csődtömegnek már a csődnyitás után lett adósa, a felebbezési bíróság a csődt. 39. §. 1. pontjának helyes alkalmazásáé cd mondotta ki, hogy a felperesnek ily tartalmú követeléseivel szemben az alperes beszámitási jogot nem érvényesíthet. (97. jun. 15. I. G. 138.) 15414. Curia : Felperes nem a közadós valamely cselek- 26—37. §§. vényének, hanem az alperesek amaz eljárásánál: sérelmes és a Megtámadási csődtömegre nézve károsító voltát panaszolja, mely szerint az ál- Verperesek a közadós tulajdonát képező, az A) alatti jegyzékben (elsorolt ingókat a közadós tiltakozása ellenére, attól a csődnyitás előtt önhatalmúlag elvitték. Tekintettel arra, hogy a esődtörvény 26. §. szerint megtámadás tárgya csak a közadós jogcselekvénye lehet, a keresetben előterjesztettek szerint pedig a jelen esetlen oly jog cselekmén g, mely a közadós jogcselekvéngének volna tartandó, fenn nem forog: ennélfogva a felperes által kért hatálytalanításnak tárgga a jelen esetben nem létezik. E szerint a felperes keresete tisztán tulajdoni igényt tárgyazó kereset lévén, arra nézve, hogy az A) alatti jegyzékben felsorolt ingók ezen az alapon a csődtömeg részére megítéltethessenek, a tömeggondnok tartozott volna bizonyítani, hogy az érintett jogok a közadós tulajdonát képezik, ezt azonban nem bizonyította. (97. ápr. 28. J. 98. 21.) 15415. Curia : Felperes csődtömeggondnok a közadóssá lett részvénytársaság volt igazgatóságának azt a jogcselekményét kéri hatálytalannak nyilvánítani, a mely szerint az 1895. évi február 26. kelt B) a. számlában részletezett lisztárukat alperesnek az ellenérték egyidejű lefizetése nélkül kiadta s akként intézkedett, hogy alperes a vételárt a felperes javára írja. Ugy a kereset tartalma, mint a tárgyalás folyamán felperes által előterjesztettekből kétségtelen, hogy felperes a jogcselekmény hatálytalanítását a csődtörvény 27. §-ára alapította, a mely szakasz második pontja szerint megtámadhatók a közadósnak a fizetések megszüntetése után keletkezett azok a jogcselekményei, melyek által a másik fél kielégítést vagy biztosítást nyert. A volt igazgatóságnak azonban, tekintettel a megtámadott jogcselekmény alapjául szolgáló vételügyletre, ily megtámadható jogcselekménye fenn nem forog, nem pedig azért, mert a volt igazgatóság a liszilárkus: Felsőbíróságaink elvi határ. IX. 28