Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

VÁLTÓTÖRVÉNY. 335 nek tekintendő. Ezért felperest keresetével elutasítani kellett stb. Váltó­— Curia : Hhagyja a benne felhozott indokoknál fogva és azért, törvény, mert jelen esetben a 27. alatti okirat a váltótartozás rendezéséül 92., 93. §§. állíttatván ki, az egyik elfogadó javára történt elengedés a másik Váltökifogá­vele együttes kötelezettségben álló kötelezett elfogadó javára is sok. történtnek tekintendő és mert az elengedés értelmében kötelezett kiegyenlítési összeg kifizettetvén, ez által az egyik elfogadó ellen megszűnt fizetési kötelezettség a másik elfogadó irányában is, a váltó összegének ily módon kiegyenlítése által elenyészett és a követelés kieg3Tenlítettnek tekintendő. (97. szept. 22. 1375.) 15376. Temesvári tábla: Alperesnek azt a kifogást, hogy felperes az a) a. csatolt 480 frtos váltó tulajdonosakép, ennek tartalma szerint igazolva nincsen, fel nem hozták, erre a kifo­gásra alapul szolgálható körülmény pedig hivatalból figyelembe nem vehető. Curia: Hhagyja. (97. nov. 4. 173. v. Ü. L. 98.1.) 15377. Curia: A lejárati idő kitöltése nélkül adott fedezeti váltót felperes az alperes igazolt kötelességmulasztása folytán követelésének érvényesithetése tekintetéből kitölteni jogosult volt s a váltót lejáratnak tekinthette. (1,341/96). 15378. Kassai tábla: Abban az esetben, ha a biztosítékadásra kötelezett fél, készpénz helyett, biztosítékul váltót ád, ellenkező ki­kötés igazolása nélkül, ily váltó adásával mayát feltétlenül kötelezi arra, hogy annak értékét a váltótulajdonosnak, tehát mayának az eredeti hitelezőnek, a lejáratkor, a V T. szerint kifizeti, miután ily esetben a hitelezőnek adott biztosítást épen az képezi, hogy az legkésőbben a lejáratkor, kereset utján, a fedezeti összeg bir­tokába jusson. Ennélfogva az alperesek részéről érvényesített az a kifogás, hogy a peresített követelés az alperesek részéről elő­zően folyamatba tett per előzetes eldöntése, vagyis az össze­számolás eszközlése előtt le nem járt, az ilyként adott váltó ren­deltetésével ellentétben állván, figyelembe annál kevésbé vétet­hetett, minthogy a fedezeti váltóval szemben, a váltókötelezett tar­tozik, még pedig mayában a váltóperben, a fedezet alapját képező üyyletböl származtatott kifogásait és jelesen azt bizonyítani, hogy a felek közt fennállott jogviszonyból a felperesnek követelése nincs. Erre nézve azonban az alperesek bizonyítékot nem szolgáltattak, miután a tárgy, jkvhöz El. s illetve 3-/. a. csatolt szerződés nem foglal magában oly tartalmú megállapodást, a mely szerint az egyik szerződő fél a váltó követelésének érvényesítését bár­minemű kérdés előzetes eldöntésétől tenné függővé; s mert el is tekintve attól, hogy a váltó kiállításának helye, éve, hónapja és napja csak oly alaki kelléket képez, a melyből nem lehet követ­keztetni azt, hogy a keletnek valóságos kiállítással meg kellene egyezni, az alperesek beismerték, hogy a peresített váltót a fel­peresnek a kelet és lejárat kitöltése nélkül adták át, a V- T. 93. §-a értelmében pedig a kitöltetlenül elfogadott eredeti váltóürlap tulajdonosának, ellenkező kikötés igazolása nélkül, jogában áll, a váltóban hiányzó lényeges kelléket tetszés szerint kitölteni annyival inkább, minthogy a váltótörvény szék illetékessége alá tar-

Next

/
Thumbnails
Contents