Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

310 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi zonyitékokat, a történt kár terjedelmére nézőleg már csupán azért törvény, is feltétlenül figyelmen kivül hagyandók, mert azokból ki nem 481. £. tűnik és alperes maga sem állítja, hogy ezen. nyilvánvalóan az A kár megál-A) a. biztositási feltétek 12. §-a értelmében az alperes társaság lapitása. kiküldött kárbecslőjének közbenjöttével foganatositott becslési eljárásról felvett okiratokban kitüntetett eredményt alperes magára nézve eleve, már a 3. sz. a. állítólagos megállapodás létrejöttekor kötelező erejűnek ismerte volna el, vagy hogy alperes kiküldött kárbecslőjét oly nyilatkozat kiállítására felhatalmazta volna, mely szerint alperes kiküldöttjének eljárását, illetve az ő közbenjötte mellett foganatositott becslés eredményét magára nézve kötelezőnek ismeri el. De egyébiránt az idézett 2. §. végső pontjának amaz intézkedéséből, mely szerint a társaságnak jogában áll a kiküldöttje által teljesített kárfelvételt felülvizsgálni és helyreigazítani, épen az következik, hogy alperes a becslés eredményének jóváhagyását magának kifejezetten fentartotta, tehát az kizártnak tekintendő, hogy felperesek és alperes közt az előljelzett megállapodás (compromissum) létrejött volna és hogy a 4. sz. a. becslési jegyzőkönyv ily megállapodásnak képezne az eredményét. Ezek szerint felperesek a kár valóságát és mennyiségét egyéb törvényszerű módon bizonyíthatják. (97. márcz. 24. 486/96. v.) 15320. Curía : Ha nem is okvetlen szükséges, hogy a károsult a társulat kiküldöttei által megejtett egyoldalú kárbecslésnél akár személyesen, akár megbízott által jelen legyen, de kétségtelenül szükséges az, hogy a társulati kárbecslés a károsulttal közöltessék, mivel a károsult ennek ismerete nélkül nem lehet azon helyzetben, hogy annak elfogadásáról, illetve el nem fogadás esetében azzal szemben felállított kárigényeiről a társulatot értesíthesse. (97. ápr. 6. 599.) ^ 15321. Curia: A peres felek egyező előadása szerint a A bizt szerz kereseti váltó a felek között 12 évre létrejött ingatlan iránti tüzhatályának kárbiztositási ügylet első évi dijának fedezetére állíttatott ki. Temegszünte kintve, hogy a biztositási ügylet a perhez 3 /. a. eredetben csatolt kötvény szerint 1895. évi márczius 29-én jött létre, ugyanezen kötvény tartalma értelmében azonban a biztosítás és ezzel kapcsolatban a biztositónak koczkázata 1896. évi február 11-én volt kezdetét veendő ; tekintve, hogy felperes határozottan nem tagadta és igyatrdts. 159. §-a szerint beismerte alperesnek azon előadását, hogy ő (alperes) a biztosított ingatlant, mely az első évi dij követeltetik a kereseti váltóval, 1895. évi július 8-án másnak eladata, és tulajdonába átbocsátotta és tekintve, hogy a biztosított ingatlan tulajdonának másra történt átruházása folytán 1895. évi július 8-án, vagyis a biztosítás kezdete előtt, alperesnek mint biztosítottnak megszűnt azon érdeke, mely miatt a biztosítás ügylet köttetett és igy a biztositási szerződés a K. T. 485. §. 5. pontja értelmében hatályát vesztette, felperes a biztositás kezdete és a koczkázat viselése előtt hatályt vesztett szerződésnek ellenértékét képező kereseti követelést nem érvényesitheti. Felperes-