Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

306 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi Szentesig való továbbfuvarozást nem az eredeti, hanem az uj törvény, fuvarlevél kiállítása alapján vállalta el a K. T. 403 §. 2. bekez393-433. §§. désének esete nem forog fenn. (97. febr. 26. 245. J. 97. 14.) Fuvarozási 15313. Budapesti tábla: A jelen esetben irányadó 1892. évi ügylet vasúti üzletszabályzat 77. §-ának utolsó bekezdése szerint a felelősség alól ezen szakasz alapján (az e szakaszban felsorolt különös veszélyek eseteiben) mentességnek nincs helye, ha bebizonyittatik, hogy a kár a vasútnak vagy közegeinek vétkessége folytán keletkezett. A felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényállás szerint felperes a fenforgó esetben alperes kártérítési kötelezettségének megállapítása végett többek között a c) alatt csatolt tényálladéki jegyzőkönyv adataira is hivatkozott és azt vitatta, hogy a fuvarozott tükör-üveg-áruban törés által okozott kárt nem ennek az árunak sajátszerű természeti minősége, illetve az ily törékeny áru fuvarozásával járó különös veszély, (üzletszabályzat 77. §-a 1. pontjának 4. alpontja), hanem az áru burkolatának a vasúti közegek vétkes eljárása által előidézett megsérülése (az árut tartalmazó láda deszkájának helytelen kezelés által előidézett behajlása és behorpadása) okozta. A c) alatti tényálladéki jegyzőkönyvben tényleg van erre utalás, a mennyiben ott többek között az mondatik, a deszka behajlását az okozhatta, hogy a láda a kezelés alkalmával nem volt egyenletesen megtámasztva. Kétségtelen, hogy abban az esetben, ha a láda az ily üvegáruknál szokásos jelzéssel („üveg" vagy ..törékeny. „vigyázat" stb. efféle) el volt látva és ezáltal a vasúti közegek figyelme különös vigyázatra felhiva s ha ennek daczára a vasúti közegek annak kertest s kezelés közben való megtámasztásánál nem járták el kellő gondossággal és a deszka behajlását, illetve behorpadását s az ebből eredő törést a vasúti közegeknek eme helytelen eljárása, különösen a ládának helytelen megtámasztása idézte elő: a kár a vasút közegeinek vétkessége folytán keletkezettnek tekintendő, ebben az esetben tehát alperes vasat az üzletszabályzat 77. §-a végső bekezdése alapján a kár megtérítéséért felelős. Tekintve már most, hogy az a kérdés, vétkesnek minősithető-e a vasúti közegek eljárása és ezen az alapon megállapitható-e a vasút kártérítési kötelezettsége, kétségtelenül jogkérdést képez, jelen esetben tehát a kártérítési kötelezettségre vonatkozó anyagi jogszabályok alkalmazása forog szóban; és tekintve másrészt, hogy a felebbezési biróság ítéletében meg nem állapította a kártérítési kötelezettség megállapithatásának szem pontjából a fenforgó esetben perdöntő azt a tényt, hogy a szóban forgó láda el volt-e látva a fentebb emiitett jelzéssel, hogy a vasúti kezelés alkalmával tényleg egyenlőtlenül volt-e megtámasztva és hogy ez okozta-e a láda deszkájának behajlását, illetve behorpadását s az ebből eredőnek állított törést; de nem állapította meg a felebbezési biróság az ez által okozott kár összegét sem, ily körülmények között pedig jelen per ezúttal érdemileg el nem dönthető: a kir. ítélőtábla a S. E. T. 185. §-a a) pontjára alapított felülvizsgálati kérelemnek helyt adott és a 204. §. alapján a felebbezési biró-