Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

304 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi tottnak tekinti, hogy a szóban forgó két árucsomag felperes czég törvény, tulajdonát képezi, hogy azokat a L. D. és fia czégnek eladta, 384—392. §§.és hogy alperes erről, valamint arról, hogy ő a „S. C. & Comp." SzáUitmányo- czég, mint felperes által megbízott szállítmányozónak követője zási ügylet volt és igy mint közvetett szállítmányozó szerepelt, az áruk átvételekor tudomással bírt Minthogy pedig felp., mint az áruk tulajdonosa tulajdoni igényét bárki és igy alp. ellen is érvényesítheti és minthogy felperes a keresetben is az áruk visszaadása, esetleg értékük megfizetése iránti követelését arra alapította, hogy az áruk az ő tulajdonát képezik, azzal tehát, hogy válasziratában a tulajdoni jogigényét bővebben kifejtette, a kereset jogalapját meg nem változtatta: az elsőbiróság az alperes által felperes perlési joga ellen tett kifogást helyesen vetette el . . . Minthogy pedig alperes azt, hogy felperes a visszakövetelt szóban forgó két árucsomagban foglalt árukat a L. D. és fia czégnek 522 írt 46 kr. vételárért adta el, külön nem tagadta és igy az elsőbiróság a visszakövetelt áruknak azt az értékét, melylyel azok felperesre nézve az eladás következtében birtak, helyesen állapította meg 522 frt 46 krban: az elsőbiróság ítéletének felperest az első sorban az áruérték megtérítése iránt előterjesztett kérelmével elutasító, alperest az áruk természetben való visszaadására, vissza nem adása esetén pedig értékük megtérítésére kötelező részét, a kamatra vonatkozó változtatással az itt és az abban felhozott egyéb indokok alapján és azért kellett helybenhagyni, mert alperesnek a fent kifejtettek szerint már a per megindítása előtt tudnia kellett, hogy a visszakövetelt áruk felperes tulajdonát képezik és igy jogosulatlan eljárásával ő szolgáltatott a perre okot. A visszakövetelt áruk vissza nem adása esetére alperes által az áruk értéke megtérítéséül fizetendő összeg után a késedelmi kamatot csak az áruk visszaadására kitűzött teljesítési határidő lejártától kezdve lehetett megítélni és felperest az ezt megelőző időre kamatköretelésével el kellett utasítani s e részben az elsőbiróság Ítéletét meg kellett változtatni, mert az áruérték megfizetése tekintetéből alperesnek kötelezettsége csak esetleges lévén s akkor állván be, ha az árukat vissza nem adja, fizetési késedelme is csak az áru visszaadására kitűzött határidő lejártától kezdődik, ezt megelőző időre tehát késedelmi kamat fizetésére nem kötelezhető. (97. ápr. 27. 733. V.) — Curia: Hhagyja indokai alapján és azért, mert az a körülmény, hogy felperes az általa tovább eladott áruk kis:olgáitatásának megtagadása által kárt szenvedett annyiban, a mennyiben saját vevője a késedelmes szállítás folytán a vétel ügylettől elállott, nem szolgálhat jogos alapul arra: hogy alperes első sorban a visszatartott áruk értékének megtérítésére köteleztessék. (97. okt. 15. 688. V.) 393—433 §§. 15312. Budapesti tábla: A K. T. 403. §-ának második beFuvarozdsi kezdése azt a fuvarozót teszi felelőssé más fuvarozónak az ez ügylet. által már előbb teljesített fuvarozásból eredő kötelezettségeiért, ki a másiknak (az előbbi fuvarozónak) olyan követője, ki az árut az eredeti fuvarlevéllel átvette és ennek értelmében lép be a fuvarozási szerződésbe; a törvény tehát a későbbi fuvarozónak az előző