Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

24 DOLOGI JOGOK. Dologi terhek, perestől nyert jövedelmek egy részéből emelni és pedig ezt A kegyúr épi- csak alperes beleegyezésével. De nem állott jogában az általa tési köteles- szükségeseknek talált és teljesitett épitkezésekre forditott költsége. ségeknek megtérítését az alperestől követelni, ha alperes ezeket vagy előzően vagy utólagosan át nem vállalta, mert senki sem kötelezhető arra, hogy a tulajdonát képező és másnak jóakaratból haszonélvezetül átengedett vagyonában beruházásokat tegyen. Hogy alperes ilynemű építkezési költséget elvállalt, azt felperesek maguk sem állitják, de hogy ilyeneket át nem vállalt, kitűnik már abból, hogy a felettes hatóság, a mikor felperesek jogelőde 1882. évben a magtárt épittette, az épités költségeihez 600 frttal járult, sőt ebből az önkényt teljesitett hozzájárulásból nyilván következik, hogy alperes a 600 frtot meghaladó költség megfizetésére kötelezettséget nem vállalván, felperesek jogelőde belenyugodott abba, hogy alperes a 6Ű0 frton tul semmit sem lizet s hogy ezt meghaladó épitkezési költséget ő maga sajátjából kénytelen fizetni. Az ellenkező érvelés elfogadása mellett különben bármely plébánosnak jogában állana jövedelmének emelése szempontjából bármennyi hasznos épitkezéseket az egyház költségén teljesiteni. Ezen felperes jogelőde néhai E. János derecskéi volt plébános végrendeletének 26. pontjából is kitűnik, hogy nevezett örökhagyó az általa emelt épületek megváltására kötelezettnek nem az alperes egyházat, hanem hivatalbeli utódát tekintette kötelezettnek, a mennyiben azt vélte, hogy az 1,000 frt megváltási összeg megfizetésére és nem fizetés esetére az anyagok elhordásának tűrésére hivatalból utóda lesz szorítandó. Minthogy a felhozottak szerint felperesek jogelőde joggal nem birt arra, hogy alperestől az épitkezések befejezése után nyomban vagy később a rájuk forditott költségeket vagy azok át nem vállalt részét követelhesse, ily jogot tehát másra sem ruházhatott át, ezekhez képest mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával felperesek keresetükkel elutasitandók voltak stb. (98. máj. 25. 6671.) IV. Szolgalom. a) Irodalom. (L. a 3. lapon). b) Joggyakorlat. 14866. Curia: A szolgalmi jog bekeblezése iránt előterjesztett oly kérelem, hogy az ingatlanon levő felépítményben a vasúti üzem s kiválóan a mozdony szikrái által előidézhető károkért az ingatlannak mostani tulajdonosát kártérítési jog meg ne illesse, megtagadandó és nyilvánkönyvi bejegyzés tárgyául nem szolgálhat, mert ez csak puszta személyes kötelmet állapit meg és ép ezért nem szolgalom tárgya az osztr. polg. tvk. 472,530. §-ai szerint (97. decz. 10. 954.) Szolgalmi jog bekebelezése.