Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

290 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi kölcsönös megállapítás és megállapodás után a súlyból levonást törvény, eszközölni, továbbá elromlott használatlan répát a szállításból 358. §. kizárni. A szedetés és szállítás eleinte akadály nélkül folyt, A teljesítéstől utóbb azonban alperes részéről az átvétel tárgyában — a répa való visszalé- hiányos tisztítása miatt — nehézségek tétettek, mely nehézségek pés. eloszlatása tárgyában a felek között érintkezések és intézkedések történtek, melyek egy időre 189.4. édi november 17-étől, 1894. évi deczember lü-éig a szállításnak egyes birtoktestektől részben való továbbfobyását és a szállítmánynak átvételét eredményezték, azonban 1894. évi deczember 10-étől kezdve alperes megtagadta minden gyárhoz szállított répa átvételét és azt megvizsgálás nélelutasitotta. A répa visszautasításának okát alperes a C) a. óvás szerint abban adta elő, hogy a kérdéses répa a szerződés l.ésl2. pontjában körülirt tisztogatásnak, háromszori felszólításra sem felej meg; ezen nyilatkozat történt 1894. évi november 21-én, a D) alattiban 1894. évi november hó 25-én pedig a további szállításnak már csak korlátolt mértékben történendő átvétele okául felhozta alperes, hogy a kötlevél tartalma szerint átlagszámítás alapján legjobb esetben 73,560 métermázsa czukkorrépatermés átvételére kötelezkedett és így ezentúl azon mértékig fogja átvenni, a mennyiben az a kötlevél szerint tüzetesen körülirt kifogástalan állapotban szállíttatik. Felperes az át nem vett 23,944 métermázsa bruttó sulyu répát kir. közjegyző eladatta. A K. T. 351. §-a rendelkezései értelmében kárának megtérítését követeli. Alperes a per során is lényegileg azon álláspontra helyezkedett, melynek már a C) óvásban és D) a. levélben kifejezést adott, hogy ő az általa el nem fogadott, visszautasított répát elfogadni nem volt köteles, mert a, visszautasított répa túltermelés volt, de különben sem felelt meg a répa a kikötött szerződési kellékeknek, mert a szerződés tisztított répa alatt oly répát, melynél a tisztítás után még 25% levonása szükséges, nem érthetett. A mi pedig a kár mennyiségét illeti stb. A mi túltermelés kifogását illeti (a bíróság kifejti, a kötlevél értelmezése alapján, hogy arra felperes jogosítva volt). Áttérve most már a répa minősége ellen emelt kifogásra, mindenekelőtt megjegyzendő, hogy a bevermelt répa eladatasa előtt előleges birói szakértői szemle utján minőségére nézve vizsgálat tárgyává tétetett. A szakértők által megállapittatott, hogy a kérdéses, alperes által el nem fogadott répa bruttó súlyából a kötlevél 1. pontja rendelkezései alapján a répának földes állapotára való tekintettel, illetve a hozzákevert föld fejében 20%, hiányos karéjozás és illetve rosszul tisztított répa fejében 5%, összesen tehát ^5% volna levonásba hozandó. Figyelembe véve most már az A) a. kötlevél 1. pontjának rendelkezéseit, mely szerint a gyár kötelezkedett egészséges, tisztított és szabályszerűen karéjozott répát, a földre szokásos 5% levonása mellett 100 kilogrammonkánt 1 frt 5 krajczárjával átvenni és jogosított volt hozzákevert föld, rosszul karéjozott, rothadásnak indult avagy fagyó félben levő répáért sulylevonást eszközölni, elromlott és használhatlan répát pedig a szállításból egészen ki-