Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

284 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi miután az árverésen a legtöbbet igérő az ő részükre vásárolta törvény, meg a czirokot, figyelembe nem vette és az erre nézve ajánlatba 354. §. tett bizonyítás felvételét mellőzte; mert a felpereseknek károsodása Értesítés el- a vételi szerződésnek az alperestől nem teljesítése következtében a mulasztása, szerződésszerű vételár és az árverésen elért ár között jelentkező Kártérítés kö- különbözetben van és ez a károsodás a dolog természete szerint vetélése. akkor sem szűnik meg, ha az árt az eladó az árverésen maga veszi meg és e szerint az eladó az ő követelésének fedezetéül szolgáló, különben szabályszerűen foganatosított nyilvános eladásnál nincs elzárva attól, hogy saját maga részére vásárolja vissza az árut. E szerint egymagában az a körülmény, hogy az árverésen a czirok, az alperes állítása szerint a felperesek részére lett visszavásárolva, a felperesek kárigénye érvénjresitésénél nem képezhet lényeges kérdést és arra nézve a bizonyítás felvétel mellőzése által tehát a felebbezési bíróság jogszabálysértést nem követhetett el. (97. okt. 19. I. 244.) g55 * 15294. Curia : Alaptalan az a panasz is, a mely a vétel Fix ügylet. u- n ^x ügyleti minőségéből az ilyen ügyletekre vonatkozó különös törvényes rendelkezésekre van alapítva, mert a vételi szerződést, az átvétel véghatárnapjáhak meghatározása egymagában véve a kereskedelmi törvény 355. §-a értelmében határidőhöz kötött u. n. fix vételi ügyletté nem minősiti. E szerint a felebbezési bíróság, miután sem a felek között megkötött szerződés tartalmából nem tűnik ki, sem az Ítéleti tényállás szerint az alperes nem bizonyított olyan ténykörülményeket, a melyekből következtethető lenne, hoqy a szerződésben meghatározott átvételi véghatáridő magának a teljesítésnek oly lényeges kellékét képezte, hogy a későbbi átvétel szerződésszerű teljesítésnek nem is tekintethetik, helyesen alkalmazta az anyagi jogszabályokat, a mikor a felek közötti vételt fix ügyletnek nem tartváD, a felpereseknek abból az alperes elleni jogaik érvényesítésénél nem a kereskedelmi törvény 355. §-a, hanem a 354. §. rendelkezéseit alkalmazta. (97. okt. 19. I. Q. 244 ) 3oi). §. 15295. Curia: A piaczi ár alatt, a mely aK.T. 356. §. 2. Piaczi ár. p. szerint alapul szolgálhat a vevő kártérítési igényének a szállításban késedelmes eladó irányában, a K. T. 339. §. értelmében az árunak jelentékeny kereslete és kínálata következtében bizonyos helyen és időben képződött átlagos ára értendő s az vagy a teljesítés helyén vagy ahhoz legközelebb eső piaczon a közig, hatóság hivatalos jegyzésének képezheti lárgyát, de akár a hivatalos jegyzés ellenére, akár ennek hiányában kifejezésre juthat a megtörtént vételek által bemutatható középárban is. E szerint a vevő árkülönbözeti igényének alapját csak a hivatalosan jegyzett piaczi ár vagy a megtörtént vételi ügyletek alapján kimutatott átlagos középár képezheti. (97. október 21. I. G. 238.) 15296. Curia: Habár a kit-. Curia az elsőbiróságÍtéletének indokaiban foglalt s a másodbiróság által is elfogadott azt a kimondást, hogy oly áruknál, melyek piaczi vagy tőzsdei árral nem birnak, egyéb igazolt káron felül csak az az összeg igé-