Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

280 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi pereshez szeptember 23-án eljutott ajánlatot elfogadó és másolattörvény, ban csatolt C) a. levél hozzájutott volna és hogy ezen levél el351., 352. §§. küldésének igazolása czéljából D) a. csatolt postai vevény ezen Az átvevő C) a. levél feladását igazolná. A peres felek előadásából tisztákésedelme. zott ezen tényállásból tehát megállapítható, hogy felperes a kérdéses palaszállítmányra nézve előbb 1. r. majd ezután 2. r. alperessel lépett ügyletbe és így a két különböző féllel kötött ügylet inig egyfelől alperesekre nézve közös jogviszonyt nem képez, addig másfelől ezen két önálló ügylet is különböző jogi megítélés és jogi következményeiben is különböző elbírálás alá esik. Mert kétségtelen, hogy 1. r. alperes rendelése és az áruknak a lendelésnek megfelelőleg történt foganatosítása által felperes és 1. rendű alperes közt az ügylet a K. T. 336. §-a által megkívánt érvényességi formában létrejött. De kétségtelen az is, hogy akkor, midőn 2. r. alperes azon értesítése folytán, hogy utdnvételes rendelésre senkit meg nem hatalmazott bár, de 30 napi hitel mellett az árut átvenni kész és felperes ennek ajánlatát elfogadta és az utánvételt feloldva, erről a C) a. levélben külön értesitette is, 2. r. alperessel egy ujabb ügylet jött létre, melyből folyólaq 1. r. alperest, illetőleg felperes a megkötött ügylettől egyoldalulag elállónak tekintendő és igy ezen alperestől a neki át nem adott áruk vételárát sem követelheti, annyival kevésbbé, mivel a K. T. 351. és 352. §-ai rendelkezései állal az áru átvételéiben késedelmes vevővel szemben biztosított jogai kőiül éjien az ügylettől való eJállás jogát, vette igénybe akkor, midőn a 2. r. alperes ajánlatát elfogadva ezzel ujabb ügyletet kötött. Felperes ezen egyoldalú elállása folytán tehát 1. r. alperes a szerződés minden következményeitől megszabadult és igy a keresetnek 1. r. alperessel szemben való elutasítása ebben találja indokát. 2. r. alperest illetőleg jóllehet tagadja a C) és D) a. valóságát és kezéhez jutását, mindazonáltal abból a körülményből, hogy felperes kezéhez szept. 23-án eljutott ajánlatához képest felperes az utánvétel feloldása iránt már az ajánlat beérkeztét követő napon intézkedett és erről 2. r. alperes már szept. 25-én a hivatalos értesítés megkapta, a kir. tsz. megállapítottnak veszi, hogy 2. r. alperest ajánlatának a K. T. 315. §-a értelmében kellő időben való elfogadása megtörtént és ilykép közöttük a szerződés is kellő érvényességgel megköttetett, mert 2. r. alperes a czimére küldött áru átvételének feltételéül csupán az utánvétel feloldását kötötte ki, ez pedig megtörtént. Ezen érvényessé vált szerződésből folyó jogok és kötelezettségekre nézve a szerződésszegés esetére irányadóul szolgálóknak előzetesen kikötött megállapodások hiányában a K. T. 352. §-a intézkedvén, felperes csak ezen rendelkezéseinek korlátaiban érvényesítheti szerződésbeli jogait. Akkor tehát, midőn a 2. r. alperes az árut rendelkezésére bocsátotta, tehát az áru még tényleg átadva nem lett, maga részéről a szerződésteljesítését követelhette, vagy az árut a 347. §. határozataiban jelölt módon eladhatta volna. A szerződés teljesitése iránti követelést azonban keresetében fel nem öleli, egyszerűen vételárt követel, holott