Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 9. kötet (Budapest, 1898)

242 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi törv. 45. §-ában tüzetesen felsorolt jogcselekményeket teljesittörvény, heti, ama jogcselekmények közé azonban nem tartozik az adós 43. §. által a főnök javára elfogadott váltónak a meghosszabbítása (prolongatio). (95. okt. 8. 2993). 55. §. 15243. Curia: Az a panasz, hogy az ipartörvény 91. §-a Segédszemély- csupán az iparos-segédekre és a kereskedelmi törvény 55. §-a zet. Czégve- értelmében a kereskedő-segédekre nyerhetvén alkalmazást, ez nem zető. alkalmazható az alperesre, mint fontosabb teendőkkel megbízott czégvezetőre, alaptalan azért, mert a czégvezetö is, a mennyiben a főnökkel szolgálati viszonyban áll, a kereskedő-segédekkel azonos tekintet alá esik. Az arra alapított panasz, hogy az ipartörvén}^ 97. §-ának rendelkezése a főnöknek kötelezettségét segédje irányában ennek bére s egyéb illetményei kiszolgáltatása iránt a felmondási határidő eltelte előtt való elbocsátás esetére állapítván meg, ez nem nyerhet alkalmazást a fenforgó esetben; a midőn a felmondás szerződés szerint eleve ki lett zárva, szintén alaptalan, mert a jelen esetben pusztán az képezvén megbirálás tárgyát, hogy az alperesnek joga van-e a szolgálati szerződés alapján természetben birt lakást a szolgálati viszonynak a főnök részéről történt megszüntetése után továbbra is használni, a felebbezési biróság e kérdést annak a jogszabálynak az alkalmazásával döntötte el, hogy a szolgálati szerződési viszonyt a főnök, netáni kártérítési kötelezettségemellett, megszüntethetvén, ennek következményeként a segéd a természetben átvett illetményeknek kiszolgáltatását a szolgálati viszonynak megszüntetése után már nem követelheti és csak annyiban hivatkozott a felebbezési biróság az ipartörvény 97. §-ára, a mennyiben utalt arra; hogy e törvényszakasz ugyanazt a joghatályt ismeri el. Ez által pedig jogszabályt nem sértett meg, mert az általa alkalmazott jogszabály nyer kifejezést az ipartörvénynek általa felhívott szakaszában. Az a panasz, hogy a felperessel kötött szolgálati szerződés meghatározott időtartamra és annak az időtartam eltelte előtt való fel nem bonthatása mellett köttetvén meg, a szerződő felek megállapodása által kizárva van a szolgálati viszonynak a felperes részéről leendő idő előtti megszüntethetése, szintén alaptalan, mert a miként ezt a felebbezési biróság Ítéletének indokaiban helyesen kifejtette, a segédnek a szolgálati viszony fentartásához, főnöke ellenkező akaratával szemben, joga nincsen, a szolgálati szerződésnek határozott időtartamra és felmond hatás nélkül történt megkötése pedig csak a főnöknek esetleges kártérítési kötelezettségére öirhat befolyással. (97. jun. 4. I. G. 189. Dt. 3. IX. 8.) 15244. Curia: Az 1884: XVII. t.-cz. 97. §-nak rendelkezésével szemben, a mely rendelkezés a találmányi szabadalmak értékesítésével, illetőleg ennek közvetítésével is iparszerüleg foglalkozó alperes czégnek budapesti fióküzletét vezetett felperes, mint kereskedelmi meghatalmazott irányában alkalmazandó, teljesen közömbös, hogy felperes fizetését és az ezzel egy tekintet alá eső egyéb illetményét az A) a szolgálati szerződés értelmében a szolgálat tartama alatt csak havi utólagos részletekben